Irodalmi Szemle, 1988

1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Révész Bertalan: A szülőföld és az iskola szerepe Czuczor Gergely költővé válásában

1204

költőnk tanulmánya-szárnybontogatása idején a Magyar Társaság még fennállt.50 Maga Czuczor is hangsúlyozza pár évvel később kelt levelében, hogy akkor a ha- zafiűi érzésű pesti kispapok között szokásban volt” az elkészült munkák felolvasása „az egész gyülekezet előtt”, ahol is az egyes alkotásokat minőségüktől függően elbírálták és értékelték.51 Költőnk indulására így a Magyar Társaság jelentős mértékben hatott: a tradíciók ihlető légköre csakúgy, mint a lelkes kispapok nyelv és irodalomápolő tevékenysége. Hiszen éppen a társasági munkán keresztül kerül az ígéretesen fejlődő irodalmi élet közelébe: részint a könyvtárban meglevő kortársiro- dalom alkotásai, másrészt az íróknak az intézettel hagyományosan fenntartott kapcsolatai révén. Brisits Frigyes találó megállapítása szerint Czuczor „zárja be az első kispap-nemzedéksort s ő emeli fel az évek lassan összegeződő irodalmi szorgalmát, alkalomszerű munkáját irodalmi pályává, ő illeszti be a társasági literatúrát az irodalom szervezetébe, mikor Kisfaludy Károly az Augsburgi ütközet et kiadja az Aurorában s ezzel az irodalmi közfigyelem színe elé helyezi”.52

Czuczor előtt, Pestre érkezése után, szinte egy csapásra feltárul az egész magyar irodalom. Pozsonyi diákévei alatt, mint mondottuk, elsősorban a latin remekírókkal ismerkedett, de már ekkor nagy érdeklődéssel olvasta a ponyvakiadású magyar széphistóriákat, különösen az Argirus királyfit és Ilosvai Toldiját. A győri s még

Jegyzetek

1 Horváth Mihály. Huszonöt év Magyaror

szag történetéből I—III., Bp. 1886. 1/87.

— A szóban forgó időszak részletező elemzését lásd: I.m. 1/3—133.

2 I.m. 1/47.

3 Ezek az adatok pontosan megegyeznek az anyakönyvi bejegyzéssel: Az érsekújvári római katolikus egyház születési anyakönyve I. kötet 1797—1835 [Rím. kat. cirkev Nové Zámky. Rodná matrika. Zväzok I. 1797—1835). Jelenleg elhelyezve a nyit- rai Állami Levéltárban.

4 Levele Toldy Ferenchez: Győr, 1826. nov. 10. — MTA Kézirattára. Magyar Irodalom. Levelestár 4-r. 61. f. Toldy F. levelestárcája. VI. köt.; a továbbiak során a Toldy- hoz írt leveleknek — ha az i. h-en található — csak a keltezését közlöm.

5 L. a 3. lábjegyzetben említett anyakönyvet, mely szerint a Czuczor gyerekek 1800 és 1823 között születtek.

inkább a pesti évek ideién olvasm nyai- nak köre alaposan kitágult: elsősorban a kortárs és a közelmúlt irodalmának alkotásaival. Pesten már nem csak Gvad nyit és Himfyt olvassa; ekkor merülhetett el igazán a deákos költészet, a klasszikus triász, mindenekelőtt pedig Virág Benedek és Berzsenyi tanulmányozásában. Bizonyosan ez idő tájt olvasta a magyar romantika nagy ihlet- és hangulatforrását, Kazinczy Osszián-fordítását, valamint Kisfaludy Károly frissen megjelent műveit és az Aurora című zsebkönyvet; főleg ez utóbbiak hatottak rá maradandóan.53 Ha a szemináriumi élet zárts'ga, kötöttsége nem is tette lehetővé, hogy közvetlenül kapcsolatba kerüljön a megyék Bécs-ellenes mozgalmával — mint Vörösmarty a görbői patvarián —, a fentebb vázolt csatornákon keresztül mindenképpan tájékozódhatott az országos politikai közhangulatról csakúgy, mint Pest-Buda egyre elevenebbé váló kulturális életéről, s a megváltozott irodalmi ízlésigényről.

Itt és ekkor — másodéves teológus korában — merült föl Czuczorban a dicső múlt megéneklésének, példaként állításának költői feladata, mégpedig elsősorban az Aurora ösztönzésére, pontosabban az általa meghonosított nemzeti epikum hatására. Közismert ugyanis, hogy a zsebkönyvnek kezdettől fogva a hazafias művek adják meg újszerűén modern, romantikus jellegét, s az egyre fokozódó ellenállás sodrában hamarosan „az egész nemzet érzéseinek kifejezőjévé válik”.54

6 Zoltvány Irén: Czuczor Gergely élete. — Cz. G. összes költői művei I—III. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Z. I. Bp. 1899. 1/3. (A továbbiakban: CzGÖKM.)

7 Ferenczy Viktor: Jedlik Ányos élete és alkotásai. — A pannonhalmi Sz. Benedek- rend győri kát. Czuczor G. gimn. értesítői: 1835/36—1838/39. I. rész: 1835-i ért. 7.

8 CzGÖKM. 1/4.

9 Az elsöszülött Jánoska mindössze húsz napot élt: 1800. január 9. +1800. január 29.

10 CzGÖKM. 1/4.

11 Újvári Béla: Czuczor Gergely születése háza (Czuczor andódi szülőháza emléktáblával való megjelölésének 1875. június 6-i ünnepségéről szóló beszámoló cikk.) Vasárnapi Újság. 1875. 23. sz. 361—362. — Kottái Virgil: Czuczor Gergely élete és munkái. Bp. 1885. 4.

12 Előbb vagy utóbb, pontosan nem tudjuk,