Irodalmi Szemle, 1988
1988/10 - ÉLŐ MÚLT - Gyönyör József: A csehszlovák állam megalakulása és első törvénye (Nagyedik, befejező rész)
1189 A Nemzeti Bizottság nem hozott harmadfokú határozatokat a bécsi minisztériumok helyett, sőt még első fokon sem döntött azokban az ügyekben, amelyek azelőtt a bécsi központi hivatalok hatáskörébe tartoztak (pl. koncessziók kiadása bankok, részvény- társaságok részére stb.). A kegyelmi kérvényeket is a császárhoz terjesztették fel.78 Az a tény, hogy a Nemzeti Bizottság még a „prevrat", a fordulat után is elismerte a bécsi minisztériumok illetékességét, nem volt félreértés vagy fegyelmezetlenség következménye. Jogállása ugyanis még nem jelentette azt, hogy ez az orgánum nem tölthette volna be a Monarchia vagy egy Duna menti föderáció tagállama törvényhozó és végrehajtó szervének funkcióját. A törvény a kapitalista magántulajdon alapján állt, amely az új államrend alapját is képezte. Az első törvény megszüntette valamennyi forradalmi orgánum tevékenységét, hogy azok segítségével ne lehessen érvényre juttatni a nép akaratát és veszélyeztetni a csel polgárság érdekeit. Nem ismerte el a nemzeti bizottságokat, annak ellenére sem, hogy azokat a járásokban ugyanolyan „kulcs” szerint alakították meg, mint a Csehszlovák Nemzeti Bizottságot. Azt vallotta, hogy a régi osztrák és magyar államapparátus sokkal megbízhatóbb a polgárság számára, mint a nemzeti bizottságok, habár döntő többségükben ezeket is a polgári pártok tagjai alakították. Az átvett államapparátus létében tehát csupán az a változás állt be, hogy a törvény az egész szervezetet a Nemzeti Bizottságnak rendelte alá. Az állampolgárok jogai és kötelességei terén sem következett be „forradalmi” változás. Az új csehszlovák jogrendet tulajdonképpen a volt osztrák és magyar törvények alkották.79 S az államapparátus szintén a régi maradt. A polgárság ezt akkor természetesnek tartotta. AZ ÁLLAMFORMA KÉRDÉSE Az első csehszlovák törvény nem oldotta meg az államforma kérdését. Csak arról intézkedett, hogy az államformát majd a Nemzetgyűlés a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanáccsal egyetértésben határozza meg. Ez pedig csak később, a jövőben jöhetett számításba. Természetesen, mint csaknem minden, ez is megfontolt szándékkal történt. Az államforma az uralkodó osztály számára nagyon fontos. Az osztrák és a magyar jogrend és államapparátus recepciójával, valamint az államforma meghatározásának elodázásával bebizonyosodott, hogy a cseh burzsoázia számára elsősorban a hatalom megszerzése volt a fontos, nem pedig a nemzeti érdek. Az államforma meghatározásának elodázása azt is jelentette, hogy még nem számoltak le véglegesen a királyság intézményével. Haboztak meghozni a döntést: köztársasági vagy monarchisztíkus lesz e az új csehszlovák állam? Az államforma kétséges volta kitűnik abból is, hogy az első csehszlovák törvény nem detronizálta a Habsburg-Lotharingiai-házat. Október 28. után a Nemzeti Bizottság, minden eshetőségre számítva, nyitva hagyta a kiskaput a cseh polgárság számára, s nyitva is tartotta azt mindaddig, amíg csak lehetséges volt. A külföldön tevékenykedő ellenállási mozgalom érdemei alapján, amely mozgalom bevetette a csehszlovák légiókat a szovjethatalom ellen, a cseh burzsoázia képviselői remélték, hogy megszerzik az antanthatalmak támogatását. S ebben a reményükben nem csalatkoztak. A légiók ellenforradalmi tevékenysége jó ajánlólevélnek bizonyult. Az október 28-i törvény leszögezte tulajdonképpen az új uralkodó osztály nyugati orientációját. Feltétlenül egyetértett a nagyhatalmak intézkedéseivel. A cseh burzsoázia már az első törvénnyel kifejezte készségét és elszántságát kizsákmányoló hatalmának megszilárdítása érdekében, s elismerte a nyugati hatalmak politikájától való függőségét. Nem merült fel kifogása ezek bel- és külpolitikájával szemben, amely utóbbi egyébként a szovjethatalom megdöntésére is irányult, s egyetértését fejezte ki azzal, hoey a külügyi kérdéseket érintő ügyeket csaknem egész terjedelmükben a külföldi ellenállás képviselői intézzék Washingtonban és Párizsban. Kifejezte a Nemzeti Bizottság és a párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanács azonos nézetét külügyi kérdésekben. A polgárság képviselői a Nemzeti Bizottság október 28-i ülésén még nem látták tisztán, hogy az önálló csehszlovák állam az Osztrák—Magyar Monarchia avagy más hasonló államalakulat keretén belül alakul-e meg. Még abban sem voltak biztosak, mit jelent a Csehszlovák Nemzeti Tanácsnak a nyugati hatalmak részéről történt eľ.s-
