Irodalmi Szemle, 1988

1988/9 - FIGYELŐ - Archleb-Gály Tamara: Sejtetés és expresszivitás (Longauer Róbert grafikái)

1103

Sejtetés és expresszivitás

Longauer Róbert grafikái

A fiatal művészt az emberi magatartás, a sors kérdései, az életben felvetődő szituációk foglalkoztatják. Az ember — gyenge, védtelen, leplezetlen pillanataiban. A világot szimultán események kölcsönhatásainak panoptikumaként értelmezi (ezért is áll hozzá közel Fellini világa). Az alakokat egymás közti viszonyaik alapján, mozgásban, összefüggéseikben, több szemszögből, montázsszerűen ábrázolja. Az egymáshoz kapcsolódó események, az egymásra ható (vagy nem ható) történések színhelyének különböző síkokban való elhelyezése s az alakok eltérő proporciója — az egyiptomi falfestészethez hasonlóan — fontossági sorrendet, megkülönböztetést tükröz.

A kizárólagos grafikai látásmódot századunk találmányával, a filmszerű látásmóddal gazdagítja. Ez a narratív elbeszélő, magyarázó hozzáállás az ún. új figura- tivitás néhány alkotójának stílusára emlékeztet. Az erotikus motívumok is eléggé gyakoriak nála. Ez fiatal képzőművésznél természetes, Longauer erotikus indíttatású asszociációi, látomásai azonban kiforrottak, nem vulgáris, nyers formájukban vannak jelen grafikáin. Víziói a finom, éppen csak sejtett utalásoktól a szándékosan vad, expresszív kifejezési formáig terjednek. Az emberi alakok mellett grafikáin és festményein — szemben a túlnyomórészt ember- központú művészi látással — állatfigurákat, elsősorban lovakat, kutyákat, macskákat,

kígyókat, bikákat, gyíkokat is ábrázol. Az animális érzékiség, amely alkotói érdeklődésének előterében áll, az ész bizonyos fokú kontroliján szűrődik keresztül, az elemi etikai és esztétikai érzéktől irányítva. Az erotika az emberi élet egyik legfontosabb területe, ennek ellenére ilyen egyértelműen manapság kevés hazai művész nyilatkozik meg róla műveiben. (Kivételt képeznek néhány jelentős hazai grafikus, mint Brunovský, Gažovič, Kállay és a kiváló Emil Sedlák alkotásai.)

Az igényes grafikai technikák (mezzo- tinta, maratás, hidegtű, esetleg kombinációik), de az egyszerűbb technikák is (tus. tollrajz, linóleummetszet, szénrajz, pasztell, akvareli stb.}, amelyekkel dolgozik, még jobban kiemelik a nehezen „kihozható” finom részleteket. A főleg árnyékolással nyert sötét, hangsúlyozott foltok törékeny vonalakkal váltakoznak, amelyek helyenként éppen csak jelzik az alakokat vagy a környezetet, a nézőt azonban épp ezzel, könnyed befejezetlenségükkel ösztönzik továbbgondolásukra.

Festményei az expresszivitás felé tapogatóznak. A drámai színskála — a kármin- piros és a fekete gyakori domináns szerepe — tragikus hangulatot idéz elő.

Longauer Róbert 1956-ban Rozsnyón született. Képzőművészi képesítést a Šafárik Egyetem eperjesi bölcsészkarán szerzett. Jelenleg a dunaszerdahelyi Művészeti Népiskola oktatója.

Archleb—Gdly Tamara