Irodalmi Szemle, 1988

1988/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Haiczl Kálmán csehszlovákiai helytörténeti tanulmányai

1092

veleiben őt atyai jótevőjének nevezi. A továbbiakban Haiczl felsorolja Ghyczy újvári tevékenységét, a török ellen indított akcióit, melyekben sokszor forgott életveszélyben. Ű volt az első újvári vár legnevesebb kapitánya, itt is temették el 1574- ben. Amikor az őrség 1580-ban átköltözik az új Érsekújvárba, Ghyczy sírját a régi vár lebontott sáncai közt hagyták.

Haiczl Kálmán Érsekújvárról szóló művét a Nemzeti Kultúrában Alapy Gyula méltatja, eltúlozva stílusának dicséretét, de találóan summázva tanulmányát: „Haiczl Kálmán könyve nagy és értékes nyeresége szegényes tudományos irodalmunknak, mert jól ismeri a történetíró feladatait, és azoknak mindenben eleget is tesz. A tárgykör nagy anyaga fölött uralkodni képes, a történeti kritika iránt jó érzéke van (...] így a könyv irodalmunknak becses értéke marad. Nem lennénk az ismertetésben hűek, ha nem hangsúlyoznók ki a város viszonyaira, a váraljára vonatkozó értékes adatokat és a templomok történetét, a Ferencesek zárdájának megala pítását. Különösen értékes azonban a munkában Szőgyén várának történelmi ismertetése, melyet Párkány és Érsekújvár közt mindig Újvárhoz tartozónak tekintettek” (i. m. 1934., 124.).

A szőgyéni történetíró Űjvár mellett Léva történetének kutatásával is rendszeresen foglalkozott. 1932-ben a Bars című lap különlenyomataként adta ki Léva története a 16. század végéig című könyvét (48 lap), majd 1934-ben a Léva története a 17. században címűt (126 lap). A második könyv tartalomjegyzékében az első, rövidebb füzet tartalma is fel van tüntetve. Az első rész fejezeteiben leírja Léva őslakosságának, királyi várbirtokká való fejlődésének, a Lévai-Cseh család, majd a Dobó család birtoklásának idejét. A vár nevének eredetéről joggal tételezi fel, hogy személynévből származik, mert már a 12. századi latin oklevelekben megtalálja ezt a nevet. Az esztergomi érseki levéltárban Haiczl a „Leva villa” említést látja 12. századi iratokban. A levéltárakból azt nem tudja pontosan megállapítani, mikor épült fel Léva vára, de azt igen, hogy a tatárjárás korában Bars vára már állott s e mellett már ekkor emlegetik a lévait is. Léva első ismert várnagya, Kistapolcsányi Gyula a 14. században Csák Máté híve volt. Zsigmond király a 14. század végén a Sárai család fiainak ajándékozza a várat, akiknek rokonsága házassággal a LévaiCseh családdal bővül. Ők a vár urai a 16. század közepéig. 1557-ben egy ideig volt itt kapitány a híres törökverő bajvívó, vitéz Thury György is. A király 1558-ban Dobó István egri hősnek és erdéíyi vajdának ajándékozza a várat vitézi érdemeiért. Dobó lévai kapitányává Horváth Bertalant tette meg. Később az egri hős fia, Dobó Ferenc lett Léva örököse, akinek azonban súlyos pénzen kellett megváltania apai örökségét. Az ő halála után a királyi udvar magának tulajdonította a várat, s hosszú évekig folyt a küzdelem a Dobóörökségért.

A 17. században Dobó Ferenc egyik utóda, Perényi Zsófia Kollonich Szigfrid báró felesége lett. A fiatal pártól az udvar igen magas összeget követelt ahhoz, hogy beülhessenek a lévai örökségbe. 1605- ben Bocskai István hajdúi gyújtják fel Léva városát, de a vár, „melyet maga Kollonich Szigfrid védett, kezükre nem került” (i. m. 17.). 1606 elején Kollonich övegységre jut, s elkezdődik hosszú évekig tartó viaskodása Léva tulajdonáért. A királyi udvar gyanúba fogja, Bécsben fogva tartja, s Lévát egy Althan János nevű idegennek adja. Kollonich csak hosszú pereskedés után tudja jogos örökségét visszaszerezni. 1623-ban meghal, holtteste 15 évig temetetlenül fekszik koporsóban a lévai vár nagytermében, s azután is csak éjjel és pap nélkül hagyják eltemetni. 1624-ben Léva újból a király tulajdona, de már 1640-ben Csáky László birtoka lesz. A török—magyar béke idején folyt párviadalok és portyák leírásai közt kiemelkedik a vezekényi csatáé, amelyben négy Esterházy fivér esett el. 1663-ban Köprili Ahmed nagyvezír Érsekújvár mellett Lévát is elfoglalja, de 1664 nyarán a komáromi főkapitány, De Souches már visszafoglalja. Majd átmenetileg ismét török kézre kerül a vár, de a győzelmes lévai csatában visszaszerzik a keresztények. 1678-ban a császári sereget Thököly kurucai szorítják ki a várból, s ettől kezdve Léva a kuruc- labanc harcok malomkövei közt őrlődik. A török kiűzése után a Csákyaktól Esterházy Pál herceg, a nádor vásárolja meg a lévai uradalmat.

Külön fejezetet ír Haiczl Léva vára 11. Rákóczi Ferenc szabadságharca alatt címmel. Ocskay László 1703-ban csellel veszi be Lévát, s egy időre itt üti fel főhadiszállását. A vár környékén Bottyán János évekig sikeres hadműveleteket folytat, 1709-ben bekövetkezett haláláig. A várat Bottyán kurucai rombolták le, s ettől