Irodalmi Szemle, 1988

1988/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Haiczl Kálmán csehszlovákiai helytörténeti tanulmányai

1089

CSANDA SÁNDOR

Haiczl Kálmán csehszlovákiai helytörténeti tanulmányai

1933-tól 1935-ig megjelenő Nemzeti Kultúra állandó munkatársai közt kezdettől fogva nyilvántartották a kor legtermékenyebb kisebbségi magyar történészét, Haiczl Kálmánt. Selmecbányán született 1866. október 14-én, Budapesten hunyt el 1952. február 1-jén. Iskolai tanulmányait Selmecen, Pozsonyban, Esztergomban végezte. Ez utóbbi helyen szentelték pappá 1889-ben. Előbb az esztergomi érsekség levéltárosa volt, majd plébános Garamszentbenedeken, a két világháború között Szőgyénben. Első egyháztörténeti és vallásos műveiről már Révai Nagy Le- xikonának 9. kötetében is megemlékeznek. Az államfordulat előtti könyvei közül kitűnik A garamszentbenedeki apátság története (Bp. 1913). Főként katolikus és kisebbségi ellenzéki. lapokban publikált, eredeti levéltári forrásokra támaszkodó történelmi tanulmányokat. A Nemzeti Kultúrában kezdetben csak kisebb adalékokat, 1935-ben pedig egy nagyobb tanulmányt is publikált két folytatásban: Ghyczy György, Oláh-Ojvár hadi népeinek főkapitánya, 1557—1574 címmel, önállóan megjelent, Csehszlovákiában írt könyvei és füzetes kiadványai: Érsekújvár múltjából (Éu.

1932.), Léva története a IS. század végéig (Léva, 1932.), Léva története a 17. században (Léva, 1934.), Három világ között (útleírás, Nyitra 1934.), A Kistapolcsányiak (Bp. 1934.), Kakath, Dsigerdelen-Cseker- dén, Párkány (Éu. 1937.), A bényi prépost ság temploma (Galánta, 1938.). Nagyméretű helytörténeti kutatásai főként Érsekújvár, Léva és Párkány környékére terjedtek ki. A kisebbségi magyar tudományos életben jelentős regionális monográfiáit főként Alapy Gyula méltatta a Nemzeti Kultúrában. Igaz baráti megértéssel méltatja füzetes különlenyomatáit is.

Haiczl művei vagy túl rövidek, vagy túl hosszúak, aszerint, mennyi anyagot talált az adott témához. így például a Léva története a 16. század végéig mindössze 48 lap, de folytatása, a Léva története a 17. században már 126 lap terjedelmű. A bényi prépostság története csupán 16 kisméretű oldal. Haiczl Alapy Gyulával és Ethey Gyulával összehasonlítva inkább adatközlő, gyakran a levéltári adatokat halmozó kutató. A Párkány történetéről írt monográfiájában egymás után halmozza a levéltári kimutatásokat az egyes falvakról, többek közt arról is, hágy szapu gabonát szolgáltattak be az adott időszakban. így adatfelsorolásai egyáltalán nem „lebilincselő” olvasmányok, ahogy a baráti recenziókban jellemzik írásait. Az is jellemző Haiczl pozitivista módszerére, hogy az egyes városok történetét (Érsekújvár, Léva, Párkány) csak addig az időpontig kíséri figyelemmel, amíg váruk állott, így ezek csupán régi vártörténetek.

A Csehszlovákia megalakulása utáni monográfiái közül legalaposabb az Érsekújvár múltjából című, amelyhez Noszkay Ödön, újvári történelemtanár írt meleg hangú előszót. A kiadás furcsasága az előszó da- tálása (1933. december 8.), mert a könyv — külső és belső címlapjának tanúsága szerint — még 1932-ben jelent meg.

Noszkay előszava szakszerűen mutat rá a könyv igazi értékeire: „Érsekújvár hadi történetét és belső életének sok érdekes vonását találja meg dr. Haiczl Kálmán jelen munkájában az olvasó: Fábián, Matu- nák, Ozorai, Balázs részlettanulmányai után egységes összefoglalásban látjuk a »fortalitium« országos jelentőségű múltját. Munkája kettős tekintetben fontos a történelemtudományban. Fontos azért, mert könyvében a történetirodalomban szétszór-