Irodalmi Szemle, 1988

1988/9 - BESZÉLŐ MÚLT - Haiczl Kálmán csehszlovákiai helytörténeti tanulmányai

1089 CSANDA SÁNDOR Haiczl Kálmán csehszlovákiai helytörténeti tanulmányai 1933-tól 1935-ig megjelenő Nemze­ti Kultúra állandó munkatársai közt kezdettől fogva nyilvántartották a kor legtermékenyebb kisebbségi magyar törté­nészét, Haiczl Kálmánt. Selmecbányán született 1866. október 14-én, Budapesten hunyt el 1952. február 1-jén. Iskolai ta­nulmányait Selmecen, Pozsonyban, Eszter­gomban végezte. Ez utóbbi helyen szentel­ték pappá 1889-ben. Előbb az esztergomi érsekség levéltárosa volt, majd plébános Garamszentbenedeken, a két világháború között Szőgyénben. Első egyháztörténeti és vallásos műveiről már Révai Nagy Le- xikonának 9. kötetében is megemlékeznek. Az államfordulat előtti könyvei közül ki­tűnik A garamszentbenedeki apátság törté­nete (Bp. 1913). Főként katolikus és ki­sebbségi ellenzéki. lapokban publikált, eredeti levéltári forrásokra támaszkodó történelmi tanulmányokat. A Nemzeti Kul­túrában kezdetben csak kisebb adalékokat, 1935-ben pedig egy nagyobb tanulmányt is publikált két folytatásban: Ghyczy György, Oláh-Ojvár hadi népeinek főkapitánya, 1557—1574 címmel, önállóan megjelent, Csehszlovákiában írt könyvei és füzetes kiadványai: Érsekújvár múltjából (Éu. 1932.), Léva története a IS. század végéig (Léva, 1932.), Léva története a 17. század­ban (Léva, 1934.), Három világ között (útleírás, Nyitra 1934.), A Kistapolcsányiak (Bp. 1934.), Kakath, Dsigerdelen-Cseker- dén, Párkány (Éu. 1937.), A bényi prépost ság temploma (Galánta, 1938.). Nagymé­retű helytörténeti kutatásai főként Érsek­újvár, Léva és Párkány környékére terjed­tek ki. A kisebbségi magyar tudományos életben jelentős regionális monográfiáit főként Alapy Gyula méltatta a Nemzeti Kultúrában. Igaz baráti megértéssel mél­tatja füzetes különlenyomatáit is. Haiczl művei vagy túl rövidek, vagy túl hosszúak, aszerint, mennyi anyagot talált az adott témához. így például a Léva tör­ténete a 16. század végéig mindössze 48 lap, de folytatása, a Léva története a 17. században már 126 lap terjedelmű. A bé­nyi prépostság története csupán 16 kismé­retű oldal. Haiczl Alapy Gyulával és Ethey Gyulával összehasonlítva inkább adatközlő, gyakran a levéltári adatokat halmozó ku­tató. A Párkány történetéről írt monográ­fiájában egymás után halmozza a levél­tári kimutatásokat az egyes falvakról, töb­bek közt arról is, hágy szapu gabonát szol­gáltattak be az adott időszakban. így adat­felsorolásai egyáltalán nem „lebilincselő” olvasmányok, ahogy a baráti recenziókban jellemzik írásait. Az is jellemző Haiczl po­zitivista módszerére, hogy az egyes váro­sok történetét (Érsekújvár, Léva, Párkány) csak addig az időpontig kíséri figyelem­mel, amíg váruk állott, így ezek csupán régi vártörténetek. A Csehszlovákia megalakulása utáni mo­nográfiái közül legalaposabb az Érsekújvár múltjából című, amelyhez Noszkay Ödön, újvári történelemtanár írt meleg hangú előszót. A kiadás furcsasága az előszó da- tálása (1933. december 8.), mert a könyv — külső és belső címlapjának tanúsága szerint — még 1932-ben jelent meg. Noszkay előszava szakszerűen mutat rá a könyv igazi értékeire: „Érsekújvár hadi történetét és belső életének sok érdekes vonását találja meg dr. Haiczl Kálmán je­len munkájában az olvasó: Fábián, Matu- nák, Ozorai, Balázs részlettanulmányai után egységes összefoglalásban látjuk a »fortalitium« országos jelentőségű múltját. Munkája kettős tekintetben fontos a törté­nelemtudományban. Fontos azért, mert könyvében a történetirodalomban szétszór-

Next

/
Thumbnails
Contents