Irodalmi Szemle, 1987

1987/1 - — th —: Holmi

Ardamica Ferenc Piszokul felhergelve c. novelláját olvashatjuk a Palócföld 1986/5. számában.

Duba Gyula az irodalom felelősségéről értekezik a Pravda 1986. november 12-1 számában.

Dobos László regényrészletét közli a Népszava 1986. november 29-i száma Hárman címmel.

Gál Sándor Februári alkonyat c. versét

közli a Látóhatár 1986. októberi száma.

A Könyvvilág 1986. októberi számában Emelet és pince címmel Tóth László: Ötödik emelet és Lacza Tihamér: Ember a szóban c. kötetéről közöl kritikát Mányoki Endre.

— th —

A Szlovák Irodalmi Alap és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága közösen megrendezett ifjúsági alkotópályázatának győzteseivel 1986 novemberében a bratislavai Szlovák írók Klubjában tartott találkozóra szerkesztőségünket is meghívták. A beszélgetést Ľubomír Feldek nyitotta meg a Szlovák Irodalmi Alap fiatal alkotók számára nyújtott lehetőségeinek ismertetésével, majd Marián Kováčik, a Romboid c. folyóirat főszerkesztője beszélt a lap 1987 januárjától induló ifjúsági irodalmi mellékletéről, melynek Dotyky (Érintések) lesz a címe, Miroslav Válek 1959-ben napvilágot látott azonos című verskötete nyomán. Pavel Vilikovský, a melléklet szerkesztője elmondta, hogy koncepciója szerint a melléklet a költészet és a próza legjava termését kívánja bemutatni, de célja az is, hogy a fiatal irodalomról és annak gondjairól való alkotó gondolkodás fóruma legyen, s teret kaphasson benne az irodalmi publicisztika, a kritika, a fordításirodalom és a képzőművészet is, valamint a fiatalok nézetei a művészetről, irodalomról, kortársaik és az idősebb pályatársak alkotásairól.

Pavoil Juhás a Smena kiadó nehézségeire tért ki; arról beszélt, hogy ha nem működnek kellőképpen a folyóiratok irodalmi rovatai, a kiadóknak nem lehet áttekintésük a kínálatról és a színvonalról, döntéseik az irodalmi művek kiválasztását illetően nem lehetnek megalapozottak, s így előadódhatnak olyan esetek, mikor egy kevésbé jó művet az elszánt szerző benyújt a kiadónak, s az — jobb híján — megjelenik, míg sokkal igényesebb kéziratok porosodnak a kevésbé bátor szerzők fiókjaiban. Épp ezért nagy jelentőségű a folyóiratok munkája, fontosabb bármiféle időszakos versenynél, alkotópályázatnál. A jól működő irodalmi rovat szinte mágnesként vonzza magához a tehetségeket, s így szervezi, táplálja az irodalmat, és biztosítja a könyvkiadók számára a színvonalas „nyersanyagot”.

Ľubomír Feldek elmondta, hogy az íróknak mindig törekedniük kell a társadalmi kérdések megfogalmazására és befolyásolására; olyan gondok kapcsán is el kell mondaniuk véleményüket, amelyekhez látszólag semmi közük. Ehhez kapcsolódva felvetődött az ifjúság művészetek és társadalmi kérdések iránti nagyfokú közömbösségének gondja. A közép- és főiskolás résztvevők közösen próbálták feltárni ennek okait — így sok égető probléma került szóba a diáklapok szerkesztésének nehézségeitől, a pedagógusok hiányos fel- készültségétől kezdve az anyagi lehetőségekig és szervezési feltételekig.

Szerkesztőségünk nevében Haraszti Mária beszélt azokról a bővülő lehetőségekről, melyeket a Szlovák Írók Szövetségének Magyar Szekciója és az Irodalmi Szemle kínál a legfiatalabb írógeneráció számára: a decemberben alakuló Fiatal írók Klubjáról és a januártól havonta jelentkező Holnap rovátról. A találkozó résztvevői kérdéseket tettek fel a verses prózafordítások elhelyezési és honorá- lási lehetőségeiről.

A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának nevében Stanislav Ležovič kifejtette, hogy szeretnék aktívabbá tenni a magyar középiskolák diáklapjainak tevékenységét, mert szakemberek híján nagy adósságaik vannak e téren. Örömmel vennék lapunk segítségét — ajánlatukat mi is szívesen fogadtuk, mert úgy látjuk, hogy egy ilyen együttműködés segítheti diáklapjaink fejlődését és a fiatal alkotók munkáját.