Irodalmi Szemle, 1987

1987/8 - KRITIKA - Mészáros László: Női szemmel

KRITIKA elkalandoztunk! Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy ki­elégítetlenül maradt elvárá­sunk nem volt teljesen indo­kolt az elemzett művekkel szemben. Nem várhatjuk el egyes konkrét művektől azt, amit az irodalom egészétől lehet csak megkövetelni. Szüntelenül változó világunk­ban az irodalmunkban is min­dig új és új szempontok, hoz­záállások, eszmék kellenek, hogy új képeket, motívumo­kat, történeteket hordozhas­sanak a művek. A lényegé­nél fogva integratív szépiro­dalomnak nagy lehetőségei vannak. Ha azonban nem tud megfelelni a kor követelmé­nyeinek, akkor az érdeklődő ember számára marad a tény­irodalom, a történelem és a történelemfilozófia. Mert a gondolkodó embernek így vagy úgy ki kell egyeznie a múlttal és a történelemmel. Az elemzett három mű mintegy „női szemmel“ ve­títi elénk a múlt néhány szö­vevényes eseményét, ember- központúan ábrázolja az egyén és a történelem dia­lektikus függőségének egy- pár mozzanatát. Egy utóirat, egy folytatás és egy bemu­tatkozás. Értékeik megbecsü­lést, fogyatékosságaik meg­bocsátást érdemelnek. Inspi- rációs töltetüket az első ol­vasás után sem veszítik el teljesen. A sebesült, ecsetrajz — 1973

Next

/
Thumbnails
Contents