Irodalmi Szemle, 1987

1987/8 - FÓRUM - Klimits Lajos: Néhány megjegyzés a drámáról és a színjátszásról

FORUM nészi fejlődés lehetőségeit klasszikus mű­vekkel és a máshol már „befutott” dara­bokkal lehet a legjobban biztosítani. De ez az érv még ma is mindenben megtá- madhatatlan? A csehszlovákiai magyar írók műveinek „megvalósítására” nagyobb teret és lehe­tőséget a Csehszlovák Rádió Magyar Fő­szerkesztőségében látok. Eddig is a rádió tűzte műsorára a legtöbb eredeti cseh­szlovákiai magyar irodalmi művet. A be­mutatott, „megvalósult” csehszlovákiai ma­gyar rádiójátékok száma csaknem négy­szerese a Magyar Területi Színház kapaci­tásának. Akik már írtunk a rádiónak, tud­juk, hogy a rádiójáték-írás kiváló iskola minden drámaíró számára. Nem egy igazán nagy mester a rádióban kezdte pályafutá­sát. A Magyar Főszerkesztőség kétévenként rádiójáték-pályázatot hirdet eredeti cseh­szlovákiai magyar művek megírására. Az elmúlt öt évben háromszor írt ki pályáza­tot, amelyre alkalmanként 15—20 rádió­játék érkezett. A beküldött művek közül sajnos kevés volt az olyan, amely alapo­sabb dramaturgiai segítség nélkül bemu­tatásra kerülhetett volna. A bemutatott művek is alapos dramaturgiai beavatko­zásra szorultak, s gyakran így is sok kí­vánnivalót hagytak maguk után. A Magyar Főszerkesztőségben a gyakorlati dramatur­giai munkát a rendezők és az irodalmi szerkesztők végzik saját munkakörük be­töltése mellett. így nem is várhatjuk el tőlük, hogy szakmailag ezen a poszton is körültekintően álljanak helyt. Sokéves tapasztalatból tudom, hogy a Főszerkesz­tőségben nem él meg egy önálló drama­turg, aki más munkát nem végez, csak az új darabok létrehozásán tevékenykedik. Ezért külső munkatárssal kellene betöl­teni ezt a státuszt, akár olyan valakivel, aki m's dramaturgián dolgozik, de érti a szakmáját és ismeri a rádiójáték eszté­tikai és műfaji követelményeit. Az adás színvonala és a csehszlovákiai magyar rádiójáték szempontjából is szükséges vol­na az ilyen megoldás. Somogyvári Gyula, a Magyar Rádió első dramaturgja írja a rádiójátékról: „A szín­padi drámaírás és a hangjátékírás nem zárják ki egymást. Sőt! Nem lehet jó hangjáték az, ami nem jó színjáték. írjon az író tökéletes színpadi drámát, de kife- jezési eszközeinek alkalmazásában gon­doljon a mikrofon-előadásra, akkor biztos, hogy tökéletes hangjátékot írt.”18 Természetesen ma már nem lehet min­denben egyetérteni Somogyvárival, de jel­lemzésében a lényeget megérezte. Színpa­di drámaírás és a hangjátékírás nem zár­ják ki egymást. A dráma felépítése, a kon­fliktusvezetés, a szereplők jellemzése meg­egyezik a színpadi drámáéval. A rádióban meg lehet tanulni drámát írni, mert a rádió szüntelenül igényli a műsort, min­dig újat és újabbat kíván. Lehetősége van az írónak fordítani, dramatizálni, írni. Az elején általában csak párbeszédeket, jele­neteket. A rádió megtanítja a leendő drá­maírót a tömör, drámai szerkesztésmódra, a sűrített ábrázolásra, jellemzésre, meg­tanítja a „frappáns” jelenetezésre, amely ellentétes tartalmi és formai elemekre épül. Megtanítja az írót érthető, világos párbeszédek megfogalmazására. S ami ta­lán csak egyedül a rádióra jellemző, nem kell az írónak hónapokat, éveket várnia a megvalósításra, a „visszajelzésre”. Az író az „anyagot” kipróbálhatja hivatásos be­mondók, színészek közreműködésével, rendszerint a „szöveg” megszületése után. Őszintén bevallom, számomra a rádió adta meg az első impulzusokat és egyen­gette első próbálkozásaimat a drámaírás útján. A Kulturális Minisztérium államigazga­tási szerv, és a CSKP kulturális politikájá­nak a gyakorlati megvalósítója. A kultúra minden területén megteremtette a való­ban szocialista feltételeket a kultúra szé­les körű fejlődéséhez. Nagy figyelmet szentel a hazánkban élő magyar és ukrán nemzetiség kultúrájának, biztosítja szel­lemi és anyagi feltételeit. A csehszlovákiai magyar írók is részt vesznek az Írószövetség munkájában, s a cseh és szlovák írókkal egyenlő arányban részesülnek a szövetség nyújtotta szellemi és anyagi előnyökből. Az írószövetség al­kotói ösztöndíjakat biztosít az íróknak az alkotás idejére, használhatják az Irodalmi Alap alkotóházait a köztársaság egész te­rületén, a rászorulóknak szociális támo­gatást, üdültetést, kamatmentes kölcsönö­ket biztosít. Az írók külföldi kiküldetése­ken vehetnek részt. Az Írószövetség rend­szeresen figyelemmel kíséri és értékeli az írók munkáját, és a legjobb alkotáso­kat állami kitüntetésekre és nívódíjakra javasolja. Biztosítja, hogy az íróknak min­den feltételük meglegyen a nyugodt, zök­kenőmentes alkotómunkához. Az írószövetségnek lehetősége van szak­mai megbeszéléseket, szemináriumokat.

Next

/
Thumbnails
Contents