Irodalmi Szemle, 1987

1987/1 - FIGYELŐ - Vajda Géza: Zene minden mennyiségben

■ A zenei ünnepségek idei műsorában nagy teret kaptak az 1986-os év jelentős hazai és nemzetközi jubilánsainak művei. Az évfordulók jelentőségéhez méltó volt a műsorra tűzött szerzemények száma és fontossága. Felfigyeltető módon domináltak Liszt Ferenc művei (Les Preludes, Koronázási mise, Esz-dúr zongoraverseny, h'moll szonáta, dalok], Dmitrij Sosztako- vics kompozíciói (1. és 15. szimfónia, 8. vonósnégyes, 1. zongoratrió, Katyerina lz- maÍlova/) s a hazai szerzők közül a 75 éves Ján Cikker nemzeti művész alkotásai (Beszterce ostroma, Katona és anya, Szimfónia 1945, Emlékek — zenekari szvit, 3. vonósnégyes), de előtérben voltak Alexander Moyzes, Andrej Očenáš, Ján Le- voslav Bella és Carl Maria von Weber szerzeményei is.

■ Az idei rendezvénysorozat a béke nemzetközi évének jegyében zajlott, a mély humánumú s a béke mellett elkötelezett művek kaptak kiemelt helyet. A fesztivál e jellegzetességével különbözött a hasonló jellegű közép-európai rendezvényektől. Különösen lényeges, hogy e művek között egyaránt szerepeltek ősbemutatók és csehszlovákiai bemutatók, mint például a norvég Oddvar Kvam 2 énekkarra és zenekarra írt Querela pacis című műve, a záróhangversenyen felcsendülő Ivan Hrušovský-oratórium Canticum pro pacem címmel, továbbá a fiatal Peter Martinöek hatásos szerzeménye, a Riport az akasztófa tövéből. Ide sorolható Ján Cikker már említett szimfóniája és Emlékek című zenekari műve, a cseh Klement Slavický nagyívű 4. szimfóniád, mely a Pax homi- ntbus in orbi universo alcímet viseli, valamint Sosztakovics, Suchoň és más szerzők alkotásai.

■ Fesztiválunkon idén is feltűnt a sok fiatal. Remek dolog, hogy fiatal művészeink közül néhányat a fesztivál legemlékezetesebb bemutatkozói között jegyezhetünk. Az énekesek közül önálló bemutatkozási lehetőséget kapott Margita István és Elena Holicková, közreműködőként hallhattuk Ľubica Rybárskát s a több ízben is pódiumra lépő Peter Mikulášt. Ugyancsak több alkalommal szerepelt Oliver Dohnányi karmester (ebben benne foglaltatik egy igényes beugrás is) és Pavol Procházka karnagy. A fiatalok sorát Andrea Šestáková és Ewald Danel hegedűművészek, Róbert Stankovský és Richard Zimmer karmesterek; Zuzana Pau- lechová és Igor Ardašev zongoraművészek

nevével, s az együttesekkel — Moyzes Kvartett, Stamic Kvartett, Bratislavai Fúvósötös — folytathatnánk. S ami még rendhagyóbb dolog, idén a szerzők között is találtunk fiatal szlovák ’;omponistákat: Peter Martinceket és Vladimír Godárt. Mindehhez jön még az Interpódium (amelyről még később szólunk) négy hangversenye, valamint az összes hangverseny iránt az ifjú hallgatók részéről megmutatkozó érdeklődés. Mindebből nyilvánvaló, hogy a Bratislavai Zenei Ünnepségek nagymértékben a fiatalok fesztiválja.

■ A fesztivál nagy számban mutatott be huszadik századi szerzőket, köztük természetesen a hazai alkotók voltak túlsúlyban. Örvendetes, hogy ezúttal több külföldi előadóművész is műsorára tűzött mai szlovák művet. Ezt a jövőben még nagyobb mértékben kéne szorgalmazni. Érzésünk szerint épp ez a hazai zeneművészet propagálásának egyik legjobb módja. Nagy a valószínűsége ugyanis annak, hogy a vendégművész az előadott szlovák darabot hazájában is műsorra tűzi, a mi közönségünk pedig új előadói értelmezéssel ismerkedhet meg. így tapsolhattunk ez alkalommal külföldiek által előadott Zel- jenka, Burlas, Oöenág vagy a cseh Kubík és Eben egy-egy művének.

■ Habár a zenei ünnepségek minden moz- zenatáról nem tudósíthatunk, néhány dologról szót kell még ejtenünk. Felfigyeltünk rá, hogy a közönség soraiban sok volt a külföldi vendég. Ezek nagyrészt a Szlovák Zeneszerzők Szövetségének vendégeiként, illetve a dramaturgok találkozójának résztvevőiként látogattak el hozzánk. A legnagyobb látogatottságot a külföldi hírességek előadásai érték el. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy több hangversenyen nem kevés hely maradt üresen a hivatalos „telt ház” ellenére. Ez ismerős probléma: a kedvezményesen belépőkhöz jutó látogatók egy része Időközben meggondolja magát... A látogatottságra és a fesztivál széles rétegeket megmozgató voltára azonban ennek ellenére nem lehet panasz. Kereken ötvenre emelkedett azon szervezetek, üzemek és iskolák száma, melyek az egyes művészi rendezvények felett védnökséget vállalaltak, ami elsősorban közönségtoborzásból áll. Ugyanakkor egynéhány hangversenyt még a fesztivál ideje alatt több mint húsz szlovákiai városban is megtartottak. Ami