Irodalmi Szemle, 1987
1987/1 - FIGYELŐ - Pokes János: Hiteles képet a múltról
Mindegyik fontos volt életében, mindegyik ihlette egy-egy műre, s mindegyik műve képes bennünket ma is megrendíteni. Kor- társai közül sokan és sokkal híresebbek nála. Chagall, Kokoschka, Marinetti, aki híres kiáltványában egyebek között az utánzás minden formájának megvetését hirdette meg, s mindannak száműzetését a művészet mezejéről, amit már régen kimerítettek. ■ Tallós Prohászka István sosem fogalmazott kiáltványokat programjaihoz, de Se- verini világhírűvé lett pan-pan táncánál — vallom: jelentősebbet alkotott, amikor a csallóközi vásárok forgatagát többször is megfestette. Rokonítják őt a futuristák- kal is. Nem volt futurisita, ám azok hírhedt kiáltványának egy fontos mondatával ösztönösen azonosult. A mondat így hangzott: „Csak az a művészet életképes, mely elemeit környezetében találja meg.” B Ez akkor is igaz, ha sem repülőt, sem felhőkarcolót, sem óceánjárót nem festett életében. Embert festett s egy tájat, de azt a tájat soha ember nélkül. Ennél többet aligha tehetett volna. Keszeli Ferenc KOKES JÁNOS HITELES KÉPET A MÚLTRÓL Jegyzet a romániai magyar történelemtudományról \ romániai magyar történelemtudomány a második világháború után eltelt négy évtizedben figyelemre méltó színvonalat ért el, és egész sor olyan művet hozott létre, melynek jelentősége jóval meghaladta az adott nemzetiségi méreteket. Napjainkra ezek a művek már megbecsült helyet vívtak ki maguknak az egyetemes magyar történelemtudományban, jegyzik őket a román történészek, 111. az illetékes román intézetek, és egyre gyakrabban szólnak róluk elismeréssel a nemzetközi szakmai körökben is. Bár a romániai magyar történészek nem haladnak külön úton, hanem tevékenyen kiveszik részüket azoknak a feladatoknak az elvégzéséből, melyek az egész romániai „történelmi frontra” hárulnak, a közös múlt, a magyarok, románok, németek és más nemzetiségűek évszázados erdélyi együttélésének vizsgálata mégis állandó és kiemelt témája a romániai magyar történelemtudománynak. ■ Munkáik és tanulmányaik az ötvenes évek közepéig jobbára román nyelven jelentek meg, mert kezdetben sem magyar nyelvű folyóiratok, szaklapok, sem pedig megfelelő kiadási lehetőségek nem álltak rendelkezésükre. A korábbi időszak nemzetközi rangú szakfolyóirata, az Erdélyi Múzeum ugyanis 1947-ben megszűnt, a marxista Korunk újabb folyama és az egyetemi évkönyvek, múzeumi kiadványok megjelentetése pedig csak 1956 után, az SZKP XX. kongresszusa által kiváltott tisztító légkörben indult meg. ■ Ezt követően, a hatvanas évek folyamán, minőségi változások mentek végbe az egész romániai társadalomtudományi fronton. Az új fejlődési szakasz első gyümölcsei nemsokára beértek, és 1970-ben a bukaresti Nicolae Iorge Történettudományi Intézet keretében megalakult a Nem- zetiségtöirténeti Osztály, melynek élén azóta is Demény Lajos áll. Az akkori alkotó légkörben három jelentős nemzetiségi intézmény is megkezdte működését: a Kriterion Könyvkiadó, A Hét című társadalompolitikai, kulturális hetilap és a Román Televízió Magyar Nyelvű Műsora. Élükön közismert és megbecsült személyiségek álltak: Domokos Géza, Huszár Sándor és Bodor Pál. Mindezek a fórumok új közlési lehetőségeket biztosítottak a tör
