Irodalmi Szemle, 1987
1987/1 - ÉLŐ MÚLT - Fónod Zoltán: Adalékok Fábry Zoltán levelezéséhez I.
Kedves Szüleim! Remélve, hogy 26-iki levelem megérkezett, folytatom a podhorcel kedélyes frontmögötti életem leírását, illetve csak kiragadok belőle egy kedves napot egy boldog estét: karácsony szent estéjét. Az önkéntesi körökben már régóta élt egy gondolat. Nem egyébről volt sző, minthogy egy víg kedélyes kabaré estet rendezünk. A mi tervünk készen volt, most már csak a tiszt urak abbeli véleményére voltunk kíváncsiak, vajon ők a műélvezetért milyen mértékben hajlandók a gyomrot megtölteni és a torok nevezetű levezető csatornát miképp locsolni. Miután a válasz kielégítő volt, az előkészületek megkezdődtek. Álltanak pedig ezek, háromnapi készülődési időből, egy rögtönzött színpad berendezése. Megtartottuk az első és utolsó főpróbát. Ezen nagy előkészületek után elérkezett a gyönyörű hajdani meséket regélő december 24. Az akkori szokásos gondolatokat és érzéseket ne vetítsük papírra. Tehát a tárgyra. Színhely: az Offizier Menage tágas szobája. Nézőközönség: a tisztek és a helybeli celebritások: pap, tanító, jószágigazgató etc. Megkezdődött a kabaré. Részletekre nem terjeszkedem ki. A fő az hogy fényesen ment minden. (Az én szereplésem: néhány énekszám, azonkívül én voltam a rendező.) —Vége volt a műsornak. Ekkor mi is letelepedtünk a fehér asztal mellé. Jő vacsora, jó bor, kedélyes társaság — és az asztal közepén állt egy kis fenyő, szaloncukorkákkal díszítve a karácsonyfa. Egy ideig szótlanul néztük az igénytelen kis fenyőt, mely minden gondolatunkat lerögzítette és szálltunk visszafelé a múltba a boldog karácsonyesték szent emlékéhez. — Vajon otthon mit csinálnak? Éjfél. Elmentünk az éjféli szent misére. Szent karácsonyi csodaszép misztikum. Templomból kijövet azután megindult a trécselés dalolás, vígan mulattunk. Nagyszerű borok és még nagyszerűbb pezsgő mellett. — Ez volt a mi karácsonyi krisztkindlink. A kérges szívünkre egy kis meleg vidámságot hozott a Jézuska. (Hozott egyebet is: 100 cigarettát 1 szivart, 1 könyvet 1 noteszt. 1/2 liter rumot egy darab jó nagy kalácsot, társasjátékokat.) — Reggel volt mire a társaság szétoszlott. Karácsony 1916. Karácsony a fronton. „Dicsőség menyben az Istennek”. — • — Sok csók kis fiuktól Zolitól a kis zászlóstól Ex bello: Na 220. Orosz front 1917. I. 30. Ex bello: Na 224. Orosz front 1917. II. 1. Kedves Szüleim! Azt hiszem legfőbb ideje, hogy beszámoljak öreg káplári csillagom haláláról és bemutassam a havi 260 Kor.-val díjazott kis zászlóst. — Tehát az előzményektől eltekintve ugorjunk mindjárt a kinevezés napjára jan. 24-re. Egyszóval átugorva a zugsfüreri, kadettasp.-i kadetti rangot egyszerre belekerültem az ún. tisztikarba(n). Felvarrhattam az aranystráfot, a hercig kis csillaggal. Ügy hirtelenében átvillant előttem: puccert kapok (ezt már szeretem) külön tiszti deckung. Tiszti menage. — és ami a legfontosabb 260 kor. havi fizetés és — felelősség egy egész zugért 60 emberért. No már most nézzük, hogy él az újdonsült zászlós: Tehát kinyitja álmosan a szemét, azután nagyot gondol és elkiáltja magát: „Pista felkelek”. Erre aztán kezdődik az öltöztetés — a szó legszorosabb értelmében, felcsavarja a kapcát befűzi a bakan-