Irodalmi Szemle, 1987

1987/6 - HOLNAP - Krausz Tivadar: apostolok cselei

a valóság határozza meg a tudatot bátor dolgos elvhű pártos hol vannak az irodalmi előzményeim korrekt szolid békeharcos hacsak néhány periférikus esetet nem említek amit magam sem ismerek megbízható nyúl vagyok azonban amint a gondolkodás elindul azon az úton hogy ellentétet tételezzen a konk­réttal szemben akkor a gondolkodás folyamata az hogy ezt az ellentétet eljut­tassa a megbékéléshez senkit sem tudok testvéremül fogadni az ugrálás nem kenyerem de leginkább david bowie-t aki az öngyilkos rock’n roll-lal fog együtt pusztulni nyúl béla a becses nevem ó dehogy fogok rég nem érdekel minket az a trükk büszkeségem a két fülem semmit sem hajlandó végigcsinálni ha a vadász szónokol csak azért hogy elvhűnek következetesnek bizonyuljak jó vörösre tapsolom patkányok vagyunk elsőként iszkolunk a jövőt így szolgálja ez a szabadság útja a jövő így szolgálja szabadon inkarnálódom akár a saját hullámmá is ő a menő minden szavával gesztusával önmagamnak imponál ő a jövő-menő jó napot kívánok józsi akik nem a megszabott normák szerint keresik a kiutat jónapot s kételkednek a kiút lehetőségében tessék mit paran­csol nem a kötelező normák szerint menekül a valóságtól kérek szépen egy kiló életkedvet mert a valóságtól amúgyan menekülni nagyon üdvös csárdás kisangyalom füstök ködök formájában tessék parancsolni köszönöm mennyi lesz a valóság határozza meg a tudatos hazugságot öt dollár mely a minden­kori igazság közvetlen közelébe férkőzik tessék köszönöm a viszontlátásra magánytaxis vagyok a viszontlátásra nem panaszkodom menet közben kiszol­gálok bárkit hova uram bocsá a parlamenthez a naplemente félmagasan besuny az ablakon a tenger a fiú magában röhögéséivé jobbra ki az autópálya zaja kibírhatatlanságig erősödik ebből nagyvárosi zaj bontakozik ki villamoscsörgés tülkölés rikkancs emberi zsivaj stb a zaj elhalkul hisztériás női hang csattan fel erre az őrületre semmi szükségem nem is voltam beszari a szigorúan titkos dolgok rejtjelezve vannak és lepecsételve tartják őket az is lehet nincsenek rejtjelezve egy hülye zöldagyú hadnagy nem érthet az olyasmihez a legvaló­színűbb hogy szar sincs abban a szigorúan titkos dossziéban mért bíznának fontos dolgokat egy zöldagyúra de amilyen hülyék a tábornokok is azok még csak a zöldagyúak mind elitta az eszét szépapám nagy pál fene tudja melyik oldalon harcolt a szabadságharcban szétverték csapatát ő elbújt a duna-parti vízmosásban a csata elültével rábukkant az eldobott nemzeti zászlóra a zász­lóval beállított a szabadságharcosok táborába ahol mint hőst a csapat becsü­letének megmentőjét kitüntették talán még tábornokot is csináltak belőle valahol ajtócsapódás a fiú betámolyog valahová fáradt és részeg mosolyog az orra alatt ezt mondja az a „valahová” most a színpad a pesszimista azt hiszi a fellegek érte zokognak ha odafigyelne az időjárás-előrejelzésre tudhatná holnap sütni fog a nap de nem neki a téglatestet (dióbarna) megmozdítja és telefonál a tenger hólepte színét cápauszony hasítja nyomja a gázt kicsoda vagy uram én vagyok akit te kergetsz én a test és lélek meghatározhatatlan együtthatója ha cselekszem az nem én vagyok a történések megsemmisítenek kéjgáz sárga villám oson a körúton ez ám a kéjutazgatás állj meg kamikáz vagyis a PRÖBAŰT tévedhetetlen mutasd az ukázt én csak ekkora vagyok ha a szöveg nehezen követhető akkor se időzzön sokat a gubancoknál keresztrejt­vényt sose fejtek fejtsenek az arab sejkek elegendő ha csak a szöveg’ köze­lében tartózkodik bízza rám a hatást minden balekot átejtek gondoljon bejrút barikádjaira akkora a szerelem barikám mit el kell szenvednem hogy szívem úgy makog istenek jöttek el hozzánk emberi ábrázatban minden maki zokog fára mász a gyötrelem lujzi neked csak az a bajod hogy itt ül ez a pali lujzi önkéntelenül kirántotta kezét a pali eddig oly kellemes fogságából a palit ez a reflexmozdulat szíven ütötte nem szeret úristen nem szeret de már az enyém

Next

/
Thumbnails
Contents