Irodalmi Szemle, 1987
1987/6 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 2.
írta a felettes hatóságnak, hogy már január 19-én, majd 29-én felkereste őt a munka- nélküliek két képviselője, s a következő kérvényt nyújtották át: „Tisztelt elöljáróság; követelés; az összes munkanélküliek nevében vagy munkát vagy gyorssegélyt, mert mi is és a családunk is éhezik.” Az első kérvényt Szalay Dezső, Bartos Gyula, Palko- vics Lajos, Vankó István, Molnár Zsigmond, Patócs Gyula, Kovács Elek, Gerháth András, Pukkai Ferenc, Bondor István, Szabó Géza, Dobri Kálmán és ifj. Petes Imre, a másodikat Szalay Dezső, Pancza János, Vankó! István, Szabó Lőrinc, Kovács Elek, ifj. Kovács István, Borma József, Kajos Lajos, Seres Zsigmond és Kovács István írták * alá.5 A kormány betiltotta a kommunista párt ifjúsági szervezeteinek működését, melyeket nálunk is röviden csak komszomolnak neveztek. 1932. április 1-jén a szervezet kerületi titkárságán Bratislavában az Emyháza 576-os számú magánlakásban, amely Šípková Paulina tulajdona volt, házkutatást tartott a rendőrség. A rendőrök megtalálták azt a jegyzéket, amelyen a betiltott ifjúsági szervezet 450 szlovákiai bizalmijának, összekötőjének neve szerepelt. Az alsószeliek közül Gerháth Dezső, Pónya Ferenc, Balogh Lajos, Takács Lajos, Pukkai István, Vígh Dezső, Kozmér István és Juhász József neve szerepelt a jegyzékben.6 1932 májusában járásunkban újból kirobbantak a sztrájkok. A munkáltatók nagyon hamar megfeledkeztek az előző év véres eseményeiről. A béreket önkényesen csökkentették az Eisler és Szóld cég birtokain is. A hivatalos szervek május 13—14-én a galántai járási hivatal épületében egyeztető értekezletet szerveztek, amelyen megjelentek a hivatalos szervek képviselői, többek között Zák mezőgazdasági tanácsos, dr. Schur- mann, a szolgabírói hivatal képviselője, Hajdú István, az Eisler és Szóld cég intézője és a járás valamennyi nagybirtokának képviselői. Az agrárproletárokat minden majorból vagy gazdaságból két-két ember képviselte. A szolgabírói hivatal javaslatára a munkásképviselők küldöttséget választottak, „mivel nagyon sokan voltak, s nem fértek be a tanácsterembe”. Érdekeiket az egyeztető értekezleten Steiner Gábor parlamenti képviselő, Weisz Sámuel mezőgazdasági titkár, Prokopec Mihály, Mrva Ján és Mandalík Ján munkások képviselték. A tárgyalások sikeresek voltak. A munkaadók elfogadták a követeléseket, befejeződött a járás 2200 földmunkásának sztrájkja. Az Eisler és Szóld cég majorjaiban is megkezdődött a munka. Május 25-én, a kosúti vérvörös pünkösd első évfordulóján, „mi, ifjúmunkások koszorúzást kezdeményeztünk, de csak nagyon kevesen jutottunk el a kosúti temetőbe, az agrárproletárok három mártírjának a sírjához, mert az államhatalom, ahogy azt mindenki tudja, körülzáratta a falut. Nem engedtek be, de Varga Antalnéval — a Jucival — és Deák Annával hármasba’ beszöktünk a faluba, meg természetesen a temetőbe. A sírokon elhelyeztük a koszorúinkat. A csendőrök itt elfogtak bennünket, s három napig a galántai börtön lakói lettünk, s csak azért, mert kegyelettel adóztunk sorstársaink emlékének” — mesélte Varga Antalné Szaksz Mária. — „A kommunista párt terve az volt, hogy 1932. június 29-én 11 órakor1 szervezi meg Kosúton a sírkövek ünnepélyes felavatását, mivel pünkösdkor nem lehetett.” A kommunista párt körzeti titkársága 1924-től Diószegen működött, mert itt volt a legtöbb szakmunkást és agrárproletárt alkalmazó létesítmény. A körzeti (járási) vezetőség tagjai sorába választották 1932-ben az alsószeli helyi szervezet két tagját: Varga Kálmánt és Szabó Lőrincet. 1933. március 23-án a járási hivatal a bratislavai Tartományi Hivatal Elnökségét arról értesíti, hogy a „felsőszeli tanonciskolában egy Sándor Ferenc nevű tanító működik, akiről megállapítást nyert, hogy meggyőződéses kommunista, s tanítványai körében is buzgón terjeszti a kommunista eszméket... Ennek a következménye is, hogy Alsó- és Felsőszeliben a kommunizmus olyan mély gyökereket eresztett.”7 5 A nagy világgazdasági válságot követő években az egész világon előretört a fasizmus, elsősorban azokban az országokban, ahol a gazdasági válság okozta helyzetet nem tudták demokratikus úton rendezni. Csehszlovákiában sikerült a válságot demokratikus
