Irodalmi Szemle, 1987
1987/5 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 1.
léseik nyugodt légkörben zajlanak. Magánszemélyeknél találkoznak, ahol kommunista folyóiratokat és könyveket olvasnak.”35 Az 1929. április 19-én keltezett csendőri jelentés, amelyet a csendőrőrs parancsnoka küldött a járási szolgabírói hivatalba, arról szól, hogy a galántai járásból a CSKP V. kongresszusán — 1929. március 30—31-én — a diószegi Richter Mihály és az alsószeli Takács Dezső vett részt, aki már 1920-ban is szervezett pártmunkás és szakszervezeti tag volt.36 Az V. kongresszus sikere: a bolsevizációs irányzat győzelme újabb lökést adott a munkásmozgalomnak; ez a május elsejei előkészületekben, majd az ünnepi felvonulásokon is megmutatkozott. Az alsószeli pártszervezet nevében Patócs Gyula, Dobri Kálmán, Szabó Lőrinc és Kozmér István fordult kérvénnyel a járási szolgabírói hivatalhoz a célból, hogy engedélyezze a május elsejei ünnepségek megtartását a faluban. Az említett államhatalmi szerv délután 3 órára engedélyezte az ünnepélyt. Az erről szóló határozatot Kozmér Istvánnak kézbesítették.37 Május 16-án az alsószeli majorokban 250 mezőgazdasági munkás kezdett sztrájkba, mivel a munkáltatók újból megszegték a kollektív szerződéseket. A munkáltatók morvaországi munkásokkal próbálták a sztrájkot letörni.38 A CSKP 1929. augusztus 1-jére a Kommunista Internacionálé határozatainak szellemében imperializmus elleni napot szervezett, felvonulással összekötve. Az alsószeli kommunisták 1929. július 12-én gyülekeztek az Otthonban (pártházban). A csendőri jelentésből tudjuk, hogy a felsőbb pártszervek vezetői nem jelentek meg ezen az összejövetelen, s mivel a vezetők között nem volt egyetértés, az akció kudarcba fulladt. A vezetőség nem lépett fel egységesen a májusi sztrájk megszervezését illetően sem. A vezetőség összetétele ekkor a következő volt: elnök Kozmér István, alelnök Takács Dezső, titkár Szaller Jenő, tagok Dobri Kálmán és Kajos Sándor, valamint Virágh Dezső és: Szabó Lőrinc, akik a vezetőségben az ifjúságot képviselték.39 4 A kapitalista világ legnagyobb gazdasági válsága 1930-ban elérte a Csehszlovák Köztársaságot is. A gazdasági válság mélyen érintette a mezőgazdaságot, talán mélyebben, mint az ipart, hiszen az alapvető termelési folyamatok beszüntetéséről szó sem lehetett. Az erősen agrárjellegű galántai járásban 3-4 ezerre volt tehető a munkanélküliek száma. A válság próbára tette a párt legerősebb alapszervezeteit, Alsószeliben mégis 1930-ban szervezték meg a legnagyobb május elsejét. A CSKP „Dolgozó parasztok fel a május l.-i harcos felvonulásra” jelszó jegyében szervezte a mezőgazdasági dolgozókat a válság elleni, az életkörülményeiket javítandó harcra. E harc bizonyítékai a csendőrőrs által Alsószeliben elkobzott plakátok,40 melyeket április 29-én az éjszakai órákban ragasztottak a telefonoszlopokra: „valószínűleg a kommunista párt általunk eddig nem azonosított tagjai” — olvashatjuk a május 3-án kelt csendőri jelentésben. A „tettesek” személykocsin közlekedtek, amelynek a rendszámát nem sikerült azonosítani. Az „elkövetők” Alsószeliből Királyrévbe, majd Nádszegre mentek, s ott folytatták tevékenységüket. Május elseje megünneplése hajnali négy óra harminc perckor kezdődött, a rezesbanda fújta az ébresztőt; negyven ifjúmunkás vonult fel zászlókkal. Mivel a hivatalos engedély 16 órára szólt, a 13 fős csendőrkülönítmény szétzavarta a reggeli tüntetőket. „A legszebb május elseje” — nagyon sokan így emlegetik, majd azon vitatkoznak, hogy vajon 1930-ban avagy egy évvel később volt. Szerencsére sokuknak eszébe jut, hogy harmincegyben nem lehetett, mert ekkor volt a véres pünkösd. Az 1930-as május elsejét támasztják alá a Galántai Járási Hivatal c. 618 prez. 1930 számú aktái is. Az egyik szemtanú, szervező, a ma már nyolcvanas éveinek utolsó napjait taposó Virágh Dezső bácsi a következőkben eleveníti fel az eseményeket: „Alsószeli legszebb május elseje volt ez. Gyönyörű májusi reggelre fújtak ébresztőt trombitás Varga Kálmánék, a helyi Proletár Testnevelő Egyesület »bandalistái« (fúvószenekara). A Domb már díszbe öltözött. Tudod, itt lakott Szaller Jenő, ebben az időben a párt elnöke. A felesége orosz nő volt, talán azért is vált ilyen forradalmárrá.