Irodalmi Szemle, 1987

1987/5 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 1.

Amikor a bíró a letartóztatott Rehák István személyi adatait vette fel. többek között megkérdezte: »Rehák, volt maga büntetve?« Rehák így válaszolt: »Voltam, bíró úr.« A további kérdés: »Hol? Meddig?« Rehák válasza a következő volt: »Négy évig a világháború különböző frontjain.« A bíró rendreutasítóan: »Az magának a szent kötelessége volt.« Erre Rehák elvtárs élesen visszavágott: »Miért nem kötelessége akkor a munkaadónak, hogy munkám után családomnak rendes megélhetést biztosítson?!« A bíró, aki valószínűleg nem szimpatizált a konok, megátalkodott parasztemberrel, bosszúsan csapta le ceruzáját.”25

1926-ban a képviselőtestületben tevékenykedő kommunistáknak sikerült 42 házhelyet kiharcolniuk. Ebben az évben fúvószenekar alakult a faluban. A környékbeliek körében ismert és népszerű rezesbanda tagjait nemes egyszerűséggel bandalistáknak nevezték. Varga Kálmán karmestert később trombitás Varga Kálmánnak hívták. A zenekar fennállása alatt a következő tagok szerepeltek benne: Dobri Kálmán, Kozmér István, Mézes Mihály, Pancza János, Pudmericzky Imre, Safranyik Dezső, János és Ferenc, Sárkány József, Seszták Sándor, Szabó Lőrinc, Takács Zsigmond, Toncskó Dezső, István és Sándor, valamint Virágh Dezső.26 1926. május elsején már a rezesbanda ébresztette a falu népét reggel 7 órakor. Háromszázan vettek részt az ünnepségen. Az államhatalom, hogy az esetleges rendbontást megakadályozza, a felsőszeli csendőrőrs állományát erre az alkalomra négyről nyolc főre emelte. A parancsnoki jelentés szerint „figyelemre méltó, hogy a kommunisták és követőik milyen fegyelmezettek, s mindenben betartják vezetőségük utasításait”. A bratislavai Mátyus Gáspár szónok a szükségleti cikkek áremelkedése, az igazságtalan adókivetések ellen emelte fel szavát, s elítélően szólt az új, imperialista háborúkról.27

1927 tavasza — április 23-a és május 3-a között — bérharcokkal kezdődött. Az Eisler és Szóld cég birtokán 200 napszámos sztrájkolt. Béremelést követeltek.

A szolgabórói hivatal 1927-ben a főbb mozgalmi központokban, Galántán, Diószegen, Szencen, Szereden, Felsőszeliben, s természetesen Alsószeliben sem engedélyezte a május elsejei felvonulást. Ennek ellenére Alsószeliben a párt hajnali négy óra harminc perckor zenés ébresztővel és felvonulással ünnepelte május elsejét. A jelentések szerint kevés felvonuló volt. Este táncmulatságot szerveztek. A törvény megszegői ellen eljárást folytatott a bíróság.28 A csendőrök Virágh Dezső, Takács Dezső, Vígh Sándor, Kajos Sándor és Váczi Lajos lakásán tartottak házkutatást azon a címen, hogy „a nevezettek gyanús és tiltott röplapokat rejtegettek”. Valóban, ebben az időben terjesztette a kommunista párt a szovjet állam védelmét célzó, a Kína-ellenes imperialista háború elítélését tartalmazó brosúrákat, röplapokat.29

A CSKP gondosan készült a képviselőtestület tagjainak megválasztására is. Jelölőlistáján 46 név szerepelt: Vígh Sándor, Pukkai Ferenc, Takács Zsigmond, Szaller Jenő, Kajos Sándor, Takács Dezső, Takács Zsigmond, Virágh Dezső, Kajos József, Seszták Sándor, Pajor István, Virágh Kálmán, Dobri Imre, Virágh Ferenc, Varjú Sándor, ifj. Váczi Lajos, ifj. Borma József, Seszták János, Takács Géza, Szász Géza, ifj. Kozmér István, Seres Lajos, Bondor Dezső, Varga Zsigmond, Kajos Elek, Bondor István, ifj. Kajos István, Kovács Elek, ifj. Dóra Lajos, Dobri Kálmán, Varga Sándor, Bondor Ferenc, Virágh Lajos, Csandal István, Szabó Sándor, Szalai Dezső, Váczi Kálmán, Szabó Antal, Pukkai Ferenc (38), Petes Imre, ifj. Pónyic Sándor, ifj. Patócs János, Dobri Antal, Juhos Hermán, Varga Dezső, Lénárt Gyula.30

Október 29-én újból házkutatásokra került sor a faluban. Ján Képért és Michal Strbovsky csendőr őrmesterek Kajos Sándor, Váczi Lajos, Virágh Dezső és Seszták Lőrinc lakásán kutattak kommunista szellemű plakátok után, eredménytelenül — a párttagok ekkorra már megtanulták, hogyan és hová kell elrejteni az illegális iratokat.31

A november 17-én lezajlott választások a kommunisták nagy sikerét hozták. A bírói székbe Vígh Sándor, a kommunista párt tagja került. A 10 tagú községi elöljáróságból 5, a képviselőtestület tagjai közül pedig 14 képviselte az alsószeli kommunistákat.

A faluban a marxista önművelésre is súlyt helyeztek. 1927 és 1930 között a haladó sajtótermékek közül 30-40 Munkást fizettek elő, 15-20 darab Az Ot, valamint 60-70 Magyar Nap járt a faluba.

A bérharcok, a sztrájkok folytatódtak az 1928-as évben is. Az Eisler és Szóld cég