Irodalmi Szemle, 1987

1987/4 - FIGYELŐ - Marczell Béla: Farsangjárás

Farnangjárás

■ A farsang Európa népeinek közös hagyománya: évezredes szokások elemeit őrzi; a magyar néphagyományban is jelentős helyet foglal el. A farsangi jókedv, mulatság eredetileg a tavasz eljövetele fölötti öröm kultikus kifejezése volt: ezt szolgálta a farsangi alakoskodó játékok egész sora.

■ A tavaszelői időszakba eső farsang az egyházi évben vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Régebben a farsang kezdetét (január 6-a estéjén) sok helyen zajcsinálás- sal, kolomprázással, ostorpattogtatással

hozták a falu tudomására. Ez a szokás ma már nem ismert nálunk, de például Szat- már megyében még ma is élő hagyomány. H Valamikor a Csallóközben is híresek voltak a farsangok. Az eszem-iszom, dí- nom-dánom szokását még ma is csaknem minden faluban megtaláljuk a farsang utolsó napjaiban, de a régi szokások már csak töredékekben élnek. Elsősorban a Felső-Csallóköz néhány falujában találkozhatunk még — farsangfarkán — az ún. dőrejárással, ami a régi kultikus farsangi játékok maradványa. A tejfalusi szokás