Irodalmi Szemle, 1987
1987/4 - Kiss Péntek József: Te vagy az, Lajos?
BAKANCS Hány óra lehet, otthon hagytam a karórámat. ILI (Ásít, majd, mint korábban, a nagymama szerepében.) Nem látta valaki a szemüvegemet? JÚLIA (Felriad.) Mi van?! BAKANCS (mint Apa) Drágám, nem láttad valahol a mama szemüvegét? JÜLIA Te nem vagy normális ... BAKANCS Drága anyám, azt mondja a feleségem, a maga kedves menye, hogy nem látta a drága mama szemüvegét. HUSI (Felriad.) Sikerült kinyitni az ajtót? BAKANCS (mint Apa) Na de kislányom, szívem, csupán a mama érdeklődik, hogy esetleg nem láttad-e a szemüvegét. PUBI (Saját hangján.) De. Láttam. Most ittam rá vizet. HUSI (Saját hangján.) Ne idétlenkedjetek! Büdös van itt, és szomjas vagyok. JÚLIA Semmi vész, ez csak a város hajnali füstje. BAKANCS Az. Pontosan: a város hajnali füstje. Azért van büdös, kedves testvérkém, mert még azt az építőmunkások által ittfelejtett szerencse-előrejelző rakást sem takarítottad ki vadonatúj, immáron közös lakásunkból, amibe tegnap este beleléptél. Egyébként pedig a szomjúságodban őszinte együttérzéssel osztozunk. Apropó (Most már mint Apa folytatja): Gizikém, nem láttad véletlenül ... PUBI (Bakancsot gúnyolva) ...valahol a nagymama szemüvegét? Menjetek a francba! Itt dögledezünk ebben a szibériai hidegben, másnaposán, félholtan, kitéve egy őrült kéjenc kénye-kedvének, és akkor titeket egy nem létező nagymama nem létező szemüvege körül bonyolódó marhaság érdekel... BAKANCS (Csak azért is.) Maga az, Elefánt? Maga az, akivel a lányom telefonálgat, netán hetyeg is?! Szíveskedne talán mérsékelni az érzelmeit, különben (Kivár, újságpapír zörren.) kénytelen leszek felolvasni magának a frissen talált kéthónapos újság híreit. JÜLIA (Üvöltözik, rémülten, szinte jajveszékel.) Úristen, szent isten, jaj nekem ... JAKAB Csak nem repülni akar a madárka? JÜLIA Szent isten, a táskám, valaki ellopta a táskámat! Valaki járt itt az éjjel! Hol a táskám?! PUBI Eltűnt a pénztárcám. A személyi igazolványom. Husikám, a betétkönyvünk! BAKANCS A burzsujok! Ezeknek máris betétkönyvük van. JÜLIA Fogd be a szád, te ... te keselyű! BAKANCS Az éjjel bent járt az öreg. ILI (rémülten) Aludtunk. Meg is ölhetett volna . . . JÜLIA Megnézem itt a másik szobában, lehet, hogy valamelyik idedugta hülyeségből (Hangja elcsuklik, majd vérfagyasztóan felsikolt.) ILI Elájult. Mit láthatott meg odabent? (Rezignált férfihang a másik helyiségből.) DIPLOMATATÁSKÁS Nem látta valaki a szemüvegemet? BAKANCS (ámuldozva) Nem ... ez nem lehet igaz ... A másik szobából... jól hallhattátok ... egy idegen férfihang ... HUSI ... és a szemüvegét keresi. .. DIPLOMATATÁSKÁS Igen, a szemüvegemet, kérem tisztelettel. A szemüvegem nélkül ugyanis ... BAKANCS Hogy került ide? És egyáltalán, kicsoda maga? DIPLOMATATÁSKÁS Szeges Alfréd vagyok. Doktor Szeges, kérem tisztelettel.
