Irodalmi Szemle, 1987
1987/1 - Jaroslava Pašiaková: A cseh és a magyar avantgárd színház genezise
Yvan Goll dadaista-szürrealista pantomimje, a Methusalem Félix az elidegenedett számembert mint gépet jeleníti meg. Déry Tibor abszurd komédiájában, az Öriáscsecse- moben az értelmetlen emberi létet egy tudatlan óriáscsecsemőhöz hasonlítja. Az abszurd dráma a Jarry-féle szemléletet tekinti ősének és utolérhetetlen mintaképének. „Az Übü a modern idők bosszúálló próféciája”, írja Alfréd Jarry drámájával kapcsolatban André Breton. Jarry bábszínpados diáktréfájában az Übünek csúfolt tanár groteszk alakja a veszedelmes butaság jelképe lett. „Jarry képei mitikus világot teremtettek, víziói az ember hihetetlen gonoszságát és a rettegés uralmát sugallták. Olyan érzéseket szabadítottak fel, amelyek a századfordulón még túlzónak, de a harmincasnegyvenes években már valóságnak tűnnek fel” (Kocsis Rózsa. Igen és nem. 248.]. A legsikeresebb dadaista darab Tristan Tzara háromfelvonásos Gázszívje volt, melyben emberi testrészek léptek színre; szuggesztív hatást keltett a dialógus ritmikája is. Tzara játékát Palasovszky Ödön avantgárd színpada tűzte műsorára a húszas évek elején. Később még Jean Cocteau Az Eifjel-torony násznépe című darabját is színre vittem Illyés Gyula fordításában. 1934-ben Palasovszky nagy sikerrel rendezte Felkai Folkman Ferenc Bábel című darabját, amely egy űrben utaz repülőgép utasainak sorsát mutatja be a jövő — falanszter-féle — társadalmában. Ez a mű valószínűleg Az ember tragédiájának, és Capek í?£/i?-jének utánérzéséből született. A szürrealisták különböző módon védekeznek túlracionalizált, elgépiesedett századunk veszélyeivel szemben: utópiával, meneküléssel, abszurd látással. A menekülés iránya részben egy groteszk mesevilág lehet, amelyben egészen más, nem „emberi” törvények uralkodnak, részben a primitív, romlatlan emberi társadalom világa. Nem véletlen, hogy ép;, en a Ma köre adott közre elsőként ízelítőt a néger költészetből (Becs, 1921). s a Ma rendszeresen közölt néger témájú verseket. A szürrealista menekülés leh'1 vidám, aktív vagy szomorúan groteszk, passzív is. így Palasovszky Ödön Manifesztuma 1922-ben a tettek fanatizmusához folyamodik: „Légy fanatikus! Szabadítsd föl magad! ... Öld meg magadban a paragrafusokat!... Nem kell a megbukott szépség... nem kell a mámor] A tettek fanatizmusa kell! Öld meg magadban a régi embert! A katasztrófa emberét a földkerekségen... A fanatikus ember a dolgozó ember, aki mindenkiért dolgozik... És ebbe a szakadatlan munkába szervezi bele a maga életét, a kultúrát és az univerzumot... Az anyák végtelen megbecsülése. A szeretők végtelen megbecsülése. A gyermekek végtelen megbecsülése. A dolgozók végtelen megbecsülése ... A fanatizmus a munka új értelme az emberben!...” Kassák szerint az új művészet bölcsője a vidám akció, amelyben a közös népakarat nyilvánul meg. A szép helyett más értékeket keres: a jót, az emberit, az igazat, a fejlődés dinamikáját: „Ű testvér, te most könyörtelen máglyát égsz népek tevő akaratában. Széttépett láncokat csikorog az idő. Embertelenség terein menetel az ember. Ég és föld között vörös kiáltások lobognak.” (Miattad és értünk j Az emberi lét abszurditása sajátos -megvilágításban jelenik meg Karinthy Frigyes groteszk tragikomédiáiban éppúgy, mint Füst Milán elidegenedésről szóló pszichológiai drámáiban. Németh Andor Az ingatag halott című abszurd játékában a tartalmát vesztett polgári erkölcsöt pellengérezi ki. Füst Milánnak a Kassák-féle Dokumentumban publikált Na, mit szólsz, Freiligrath című játéka már a lázadó ember örök tragikus sorsát mutatja be a fekete humor groteszk eszközeivel. Karinthy fantasztikus drámája, a Lepketánc szintén ezt a problémát ragadja meg. Hőse akkor válik nevetségessé, amikor az igazságot hirdeti, és akkor örvend köztiszteletnek, ha elfogadja a társadalom hamis törvényeit. Nem véletlen, hogy a magyar dada a nyugatinál tragikusabb hangvételű. A magyar dadát főleg az elbukott forradalom miatti kétségbeesés jellemezte. A nyugatinál — és tegyük hozzá, a csehnél is — sokkal szomorúbb nevetés harsant fel azoknál a magyar íróknál, akik a fehérterror elől menekültek és a puszta életüket mentették. A magyar szürrealizmus legérdekesebb kísérleteit Kassák Dokumentum című folyóirata közölte. Azonos légkört teremt Illyés Gyula Sub spécié aeternitatis című szürrealista vallomása és Kassák szürrealista novellája, az Olajjaág. Illyés, éppúgy mint
