Irodalmi Szemle, 1987

1987/1 - Jaroslava Pašiaková: A cseh és a magyar avantgárd színház genezise

Rögtönzéseinek rendkívüli sikere voit, mert — bár állítólag dadogva — találóan és csattanósan tudott válaszolni a közönség megjegyzéseire.

Nagy Endre fokozatosan kiiktatta a műsorból a régi típusú repertoárt. Az egyfelvo- násosokat bohózatokkal váltotta fel, melyek a commedia deli artéra emlékeztettek, s a történéseknek egy része a nézőtéren, a közönség soraiban játszódott le. Az importált sanzonokat hazaiakkal cserélte fel, s az útszéli, elcsépelt elemeket ízléses pikantériával s irodalmilag igényes költészettel helyettesítette. Vidám jeleneteiben csattanósan karikírozta a korabeli politikai eseményeket. Világnézete demokratikus és humanista talajban gyökerezett. Kigúnyolt mindent, ami elcsúfította a szédületes iramban növekvő főváros arculatát. Ked\elt témái: a mamutbankok, a nagyiparosok mesterkedései, de a lóversenyek is éppúgy, mint a gazdag családok asszonyaival spekuláló szegény ügyvédek.

Első commedia dell’artéjának, A szövetséges oroszlánok című politikai bohózatának rendkívüli visszhangja volt. Nagy Endre korbáccsal a kezében, császári-királyi állat- szelídítőként jelent meg a színpadon, s mögötte egy ordító vadállat tört be a színre, mintegy a kormány tagjait szimbolizálva. Nagy Endre megszelídíti őket, s kényszeríti, hogy az ellenkezőjét cselekedjék, mint amit a politikai életben tesznek.

Véghez vitt egy TlUTZárcsínyt rs: az alábecsült,—eladdig perifériára szorult -színpadi, művészet számára sikerült megnyernie a legjobb szerzőket. így például Molnár Ferenc a miniszterek, grófok és bankárok korrupcióiról írt neki szatirikus jeleneteket. Heltai Jenő költői, szellemes sanzonokat szerzett a számára (így például a Berta a moziban című szövege Kálmán Imre megzenésítésében a kupié műfajának mintadarabja lett; a „mozi” szó is Heltai leleménye). Szép Ernő tragikomikus verseket írt neki, melyekben a költő elsőként pendíti meg a magyar irodalomban a nevetés és a sírás chaplini húrjait. Nagy Endrénél indult Karinthy Frigyes is. A kabarészerzők között tűnik fel Móricz Zsigmond neve is. Vaskos jelenetei — falusi környezetben játszódó komédiák nagy sikernek örvendtek. De Ady Endre, Nagy Endre barátja is igen kedvelte a kabarét. Gyakran látogatta barátja előadásait, s több szellemes dalocskát írt számára, melyek a magyar sanzonirodalom gyöngyszemeivé váltak. így például Pári-zs- ból küldte neki a Reinitz Béla megzenésítette Kató a misén című sanzont:

Pompás, fehér karácsony-éjen Kidobta a szikrázó hóba,

Kidobta a havas semmibe Magzatját a papék Katója.

Aztán Kató, a kis cseléd-lyány,

Szédülve, tántorogva, félve,

Ahogy illik, elment maga is Éjféli, szent, vidám misére.

Kató gazdája, az izmos pap S falusi nyája énekelnek:

„Dicsértessék az egek ura,

Hogy megszületett az a gyermek.

Az a gyermek, ott Betlehemben.”

Kató fölsír a papi szóra S az a gyermek, a betlehemi Könnyezve tekint le Katóra.

Am a legtermékenyebb szerző Gábor Andor volt. Kupiéi formai remeklések voltak, mondanivalójuk pedig mart, mint a sav, és mindig az elevenébe vágtak. A gúny és a szenvedélyes szatíra mérges nyáladékát váltották ki. Szerzőjük megelőzte a hazai fejlődést, igazi avantgárd művészként jócskán a többiek előtt haladt, s végül a forradalom énekese lett.

A magyar nyilvánosságban keltett eleven visszhangjával a Bonbonérla további színpadok létrejöttét is ösztönözte — így a Vidám Színpadét és a Modern Színpadét.