Irodalmi Szemle, 1987

1987/2 - PÓDIUM - Kmeczkó Mihály: Számvallató I.

volna... A kassal társulatnak (is) egy klasszikus alkotás (Molière: Tartuffe] hozta a legnagyobb sikert — szokatlanul magas (68) reprízszámmal. (A Thália történetében ez volt az első Moliére-bemutató.) Mindkét előadást ugyanaz a vendégművész rendezte — Nagy András László, a Magyar Nemzeti Színház tagja! (A Fehér hajó az egész ötéves tervidőszak legalacsonyabb, a Tartuffe pedig a második legmagasabb előadásszámát érte el.) A maradék két színjáték (egy kortárs magyar, illetve csehszlovákiai magyar szerző alkotása) nagyjából hasonló — az átlagot megközelítő — reprízszámmal jegyeztette magát a Matesz-krónikában. Érdekes kísérlet volt Gágyor Péter Szélkötő Kalamona c. mesejátéka — a szerző rendezésében. (Gágyor ebben az évadban rendezett először hivatásos színházban.)

3.1.3. Az évad során bemutatott darabokból a komáromi társulat 164, a kassai 158 előadást tartott — az előbbi tehát öttel, az utóbbi kettővel kevesebbet a kötelezettségénél. Ezt a „hiányt” az előző évad sikeres bemutatóival pótolták: Komáromban elsősorban Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyőjével, Kassán pedig Miroslav Hornícek (a népszerű cseh színész) Két férfi sakkban c. komédiájával (amely szintén klasszikus témából merített).

3.2. Az 1981/82-es szezon hozta — előadásszám tekintetében — a legnagyobb szélsőségeket. Két színjátéknak volt viszonylag alacsony, háromnak viszonylag magas repríz- száma; kettő pontosan megütötte az átlagot, egy pedig valamelyest alatta maradt.

3.2.1. A komáromi társulat Velárzakóját csak 25-ször tekintette meg a közönség, a szakmát pedig két ellentétes táborra osztotta. Volt, aki az időszerű, friss és bátor (szinte az abszurdig vitt] szatírát üdvözölte benne, mások kidolgozatlanságáért marasztalták el az előadást. Nemcsak az évad, hanem az egész ötéves tervidőszak legnagyobb közönségsikere A peleskei nótárius volt — 74 előadással. (A csaknem kétszáz éves klasszikus témát — Gvadányi József és Gaál József nyomán — az erdélyi Méhes György „portalanította”.) Ebben a szezonban valami hasonló ismétlődött meg, mint az előbbiben — ha ugyan még lehet rajta csodálkozni —: a komáromi társulat legkisebb és legnagyobb reprízszámú előadását ugyanaz a rendező könyvelhette el magának — ebben az esetben Konrád József érdemes művész. Szűcs János és Daniela Kapitánová először rendezett a komáromi társulatnál. Szűcs, aki a Miskolci Nemzeti Színház tagja, az előző évadokban vendégként már rendezett néhány darabot a Thália Színpadon; Kapi- táftová a prágai Szépművészeti Színiakadémia (DAMU) friss diplomás rendezőjeként érkezett Komáromba. (Említésre méltó tény: az idős és nagybeteg Méhes György részt vett művének csehszlovákiai bemutatóján.)

3.2.2. A Thália Színpadon egy szlovák klasszikus és egy kortárs csehszlovákiai magyar szerző (mesejátéka) aratta a legnagyobb közönségsikert. Sajnos, az évad legkevésbé sikerült bemutatója is csehszlovákiai magyar szerző művéből készült. Feltűnő, hogy Örkény (jobb sorsra érdemes) Kulcskeresők c. színdarabja meg sem közelítette az átlagos reprízszámot. A színész Csendes László ebben az évadban abszolválta első — és mindjárt sikeres — rendezését; Kapitáfiovának a Tajovskÿ-rendezés volt eddigi legsikeresebb munkája: mind a szakma, mind a közönség szempontjából nézve. (Ez is ritkán fordul elő a Matesz háza táján!)

3.2.3. A tárgyalt öt évad közül — a reprízszámok alapján — a szóban forgó bizonyult a legsikeresebbnek. A bemutatót darabok 50 százaléka iránt a következő idényben is nagy volt a kereslet. Ennek eredményeként a szezon 8 bemutatójából összesen 354 előadásra futotta, ami 25-tel volt több a tervezettnél (illetve a kötelezettségnél): a komáromi társulatban 14-gyel, a Thália Színpadon 11-gyel.

3.3. Jubileumi szezon volt az 1982/83-as. A színház ebben az évadban ünnepelte alapításának 30. évfordulóját. Ez adta az okot arra, hogy a komáromi társulat a szokásos 4 helyett 5 bemutatót tartson az idény folyamán. Sajnos, ebben a szezonban könyvelhettük el a legtöbb alacsony reprízszámú inszcenációt: a 9-ből 6 nem érte meg a 30 előadást — egyik-másik érdemtelenül. Egy Jókai-dramatizáció és egy mesejáték (amelynek cselekménye a tatárjárás idején játszódik] került az átlagnál többször közönség elé — s ez újfent a klasszikus mű, illetve a „klasszikus téma” sikerét bizonyítja a Matesz nézőinek körében. A pálmát azonban ezúttal egy kortárs szerző mai témájú műve nyerte el — a kritika szerint teljesen érdemtelenül.

3.3.1. A komáromi társulat által a cseh színház éve alkalmával bemutatott Zűrzavar mindössze 23-szor került közönség elé — de nem érdektelenség miatt. Mivel Házi