Irodalmi Szemle, 1987

1987/9 - NAPLÓ - Turczel Lajos: Búcsú Szombathy Viktortól

BÚCSÚ SZOMBATHY VIKTORTÓL

_ 1987. augusztus 12-én Budapesten elhunyt Szombathy Viktor a csehszlovákiai magyar irodalom úttörő alkotói közé tartozott. Már a húszas évek első felében publikált, s hosszú kort, 85 évet elérve úgy ment el most, mint az első kisebbségi író- generáció utolsó mohikánja. Régi társaihoz hasonlóan rendületlen munkabírás jellemezte őt. Le tudta győzni a legsúlyosabb akadályokat is, és a tollat csak a halál ragadta ki a kezéből.

1902. április 8-án Rimaszombatban született, és ott végezte be gimnáziumi tanulmányait. A Batyinak becézett szülővároshoz mindvégig gyermeki szeretettel ragaszkodott, és folyamatosan tanulmányozta múltját, történetét. Ezzel a múlttal irodalom- és művelődéstörténetünk sok jeles alakja volt kapcsolatban: Decsy Sámuel, Ferenczy István, Tompa Mihály, Mikszáth Kálmán, Blaha Lujza, Győry Dezső és mások. Szombathy anyai ági nagyapja, Rábely Károly tősgyökeres rimaszombati polgár volt, akinek kis nyomdájában a két háború közti időszakban több kisebbségi magyar könyv készült el.

Az író második kedves városa Komárom volt. A harmincas években itt élt és működött. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) főtitkára és a Jókai Múzeum igazgatója volt, s amellett a Magyar Vasárnap és a Magyar írás című folyóiratokat is szerkesztette. Korábbi mozgalmi-közéleti szerepléséből a cserkészettel való aktív kapcsolatát kell kiemelni. E téren is jelentős tisztségeket töltött be, s irói hírnevét a cserkészélet vidám élményeiből megformált humoros elbeszélésekkel és egy 1927-ben kiadott hasonló tematikájú ifjúsági regénnyel (Mikulics szárazon és vízen) alapozta meg.

1940-ben Komáromból Budapestre költözött, s ott a Forrás című hetilap szerkesztője lett. Életpályája nagyobbik felét — majdnem félszázadot — a magyar fővárosban élte le, de a csehszlovákiai magyar irodalmi élettel továbbra is élénk kapcsolatban maradt. Az itteni Írók közül sokunkkal levelezett. Lelkes, vérbeli levélíró volt, s a leveleit legtöbbször mókás módon a régi diákvilág latinos stílusában kezdte. A két háború közti kisebbségi élet vonatkozásában rengeteg ismerete volt, a lexikonok Írásához sok adatot nyújtott.

írói életművének abban a részében, amely 1918 és 1938 között nálunk bontakozott ki, egy verseskötet (Ezüstantenna, 1928) kivételével a próza dominál. Néhány regényt is Irt, de köztük jelentős nincs. Nagy közéleti elfoglaltsága miatt a regények türelmes

NAPLO