Irodalmi Szemle, 1987
1987/9 - ÉLŐ MÚLT - Csáky Károly: Néprajzkutatásunk úttörője
ÉLŐ MOLT Ezt a munkáját kísérletnek tekinti, amely „néhány kiragadott szemelvényt mutat be egy nagyobb, a két egymás mellett élő társadalom azonos eredetű kultúr - javainak, főleg ünnepi szokásainak alakulását vizsgáló munkából”. Amint a cím is jelzi, a szerző elsősorban a karácsonyi ünnepkör azonos és eltérő szokásanyagát vizsgálja. Azonos szokásformákat talál a kizöldülő zöldágra, illetve az aprószentekvesszőkre vonatkozólag. A magyar falvak közül Pereszlényből, Boriból, Kelenyéről, Palástról, Felsőszemerédről és Zséréről, a szlovák községek közül pedig Suchá nad Parnouból, Kalistéből, Kosorinából és Veiké Uhercéből közöl bőséges anyagot. A karácsonyböjti ebéd, illetve vacsora körüli szlovák és magyar szokásanyagot összehasonlítva Manga megállapítja, hogy „A szlovák hagyományvilágban még mélyebbek azok a gyökerek, amelyekből a karácsonyesti vacsora hiedelmei és szokásai táplálkoznak”, s a szlovák nép „hagyománytartó ereje sokkal elevenebb, mint a palócságé”. A kölcsönhatások és kapcsolatok vizsgálata után a szerző úgy véli, hogy „A magyar hiedelmek meg- okolásai, céljai főleg és elsősorban a gazdasági élet, az állattartás igényeinek, szerencséjének szolgálatában állanak. Tehát több bennük a materiális igény, mint a szlovákok hagyományos magatartásában, amely a rítusnak enged nagyobb teret”. Manga János élete végéig szószólója maradt a szlovák és a magyar szokások összevetésének; az ilyen irányú kutatások szükségességét szorgalmazta. Többször gyűjtött a magyarországi és a szlovákiai szlovákok körében. így nemcsak a magyar, hanem 'JEGYZETEK 1 Dömötör Tekla: Manga János. Ethnographia 1977/4. 574. :2 Dr. zólyomi József Manga János néprajzi gyűjtései az Ipoly mentén című előadása elhangzott a III. Mikszáth Kálmán Irodalmi és Kulturális Napokon Nagykürtösön. (Hangszalagon) 3 Ág Tibor: A népdalgyűjtö (Nyolcvan éve született Manga János). Oj Szó 1986. VI. 26. 6. 4 Csáky Károly: Emlékezés Manga Jánosra. Szabad Földműves 1986/30. 7. 5 Ág Tibor: I. m. ■6 Küllös Imola: Manga János emlékére. Néprajzi Hírek 1977. 3—4. 7 Manga János: Mitológiai dolgozatok. Magyar írás 1937/8. 616—621. 6 Küllös Imola: I. m. a szlovák néprajzkutatás is sokat köszönhet neki. Manga hosszú időn át a Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztályának volt az elnöke. Nemzetiségi — elsősorban szlovák vonatkozású — néprajzi kutatásai gyakorlatilag az egész ország területére kiterjedtek. A témakörből Irt tanulmányai pedig magyar, szlovák és más idegen nyelven is megjelentek. Fontos tanulmányt írt például a magyarországi szlovákokról39, a tótkomlósi szlovákokról.40 A Vanyarc községről szóló monografikus műve halála után szlovák nyelven jelent meg.41 A nógrádi falu szlovák lakossága a 18. század elején Zólyom vidékéről települt mai helyére. Könyvében Manga nagyszerű képet fest arról, miképp hagyomá- nyozódtak a magyar környezetbe került szlovákok szokásai évszázadokon át. Olvashatunk itt a letelepültek lakóházairól és berendezéseiről, állattartásáról és gazdálkodásáról, viseletéről, babonáiról és szokásairól stb. A szerző a leíró, az összehasonlító és a társadalomnéprajz módszereit egyaránt jól felhasználja a kis népcsoport hagyományainak bemutatásánál. Munkáját így a néprajzkutatók széles tábora is eredménnyel hasznosíthatja. Ügy gondolom, a fentiekben sikerült Manga Jánosról olyan képet festenem, melynek alapján kijelölhetjük az őt megillető helyet a magyar, a szlovák s a nemzetiségi néprajztudományban egyaránt. A kerek évforduló pedig mindezek után talán arra is alkalmat kínál, hogy szelleme előtt szülőföldjén, szülőfalujában, egészen pontosan a még meglevő szülőházán egy emléktáblával tisztelegjünk! 9 Magyar Néprajzi Lexikon 3. kötet. Bp. 1980. 515—516. 10 zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó. Bra- tislava. 1985. 11 Egri Viktor: A pozsonyi rádió magyar műsora. Tátra 1937/6. 206—208. 12 Magyar írás 1935/5. 83—88. 13 Manga János: Népzenegyűjtés Nyitra vidékén. Tátra 1938/2. 46-52. 14 Uő.: Népi hangszereink. Magyar írás 1937/5. 377—382. 15 US.: Dudák, sípok, furulyák gramafonlemezen s egyéb gyűjtemények. Komáromi Lapok 1937/39. 5. 16 Uő.: Népzenénk karácsonyi dallamai. Oj Élet 1938. 25—29.
