Irodalmi Szemle, 1986
1986/9 - FIGYELŐ - Csanaky Eleonóra: Játszva tanítani
Muotö JÁTSZVA TANÍTANI (Zs. Nagy Lajos: Megfogtam a tündér sarkát) A hetvenes évek közepéig a csehszlovákiai magyar gyermekirodaimat csupán szükségszülte mennyiségáradatként jellemezhettük. A nagyrészt didaktikus, de a pedagógiai és gyermekpszichológiai szempontokat mellőző kötetek után jóleső érzéssel nyugtáztuk a változást, ti. hogy költőink munkásságában a gyermekirodalom is bekerült az őt megillető helyre — sorra jelentek és jelennek meg a színvonalas, bátran a gyermekek kezébe adható kötetek. Olyan írások, melyektől sem ízlésficamot, sem émelygést nem kell hogy kapjon az ifjú könyvész. Csodás valóba — valós csodába vezet a legújabb Zs. Nagy Lajos-kötet, a Megfogtam a tündér sarkát. Felnőtteknek szánt írásai után ezúttal a gyermekeket ajándékozta meg versekkel a költő. Ez tulajdonképpen kötelessége volt, mert aki „megfogta a tündér sarkát” és találkozott „Be- hemóttal meg a többiekkel”, az számoljon be róla! S ne akárhogyan! Érdekesen, élvezetesen, hogy a gyerekek értsék is, szórakozzanak rajta, s a költővel együtt ők is eljussanak a csodák és varázslatok világába. Nos, ha ez kötelessége volt, úgy Zs. Nagy Lajos maradéktalanul teljesítette a feladatát. Fantáziadús világba vezényli, helyesebben csalogatja kis olvasóit. Itt minden valódi és mégis minden teljesen más, mint a felnőttek „okos” világában. Vagy Zs. Nagy talán nem is felnőtt? Mindenesetre elkerüli a felnőttek mindenáron tanítani akarását, nem próbálja elfogadtatni a gyerekekkel a megszokásokat, beidegződéseket. Hogy meditált-e azon: mikor árt vagy mikor használ, ha a felnőtt direkt módon befolyásolja a gyerekeket — nem tudom, de egyet igen: Zs. Nagy tisztában van azzal, hogy a gyerekek érzékeny, sajátos világába csak az ő gondolkodásmódjukat felfogó és befogadó képesség birtokában léphet be felnőtt. A kötet minden versében szabad teret kap a fantázia, teljesen természetes hát, ha a „tökrepülőgép fölszáll”, vagy hogy a manócskák éjjelre — „hogy ne zavarjon” — lebontják a várost. Játszva, szinte észrevétlenül tanít, nem direktívumokkal, nem mintaképekkel. Ha az esőről ír (Minek esik ez az eső) vagy a tökrepülőgépről (A pilóta), az földrajztanítás és bizarr képzettársítások sora is egyben. Tartalmilag is, formailag is összhangban van a kötet minden verse. A költő mestere a magyar nyelvnek — ez szófűzésé- ben, szóalkotásaiban, a versek zeneiségében egyaránt megnyilvánul. Játszva, felszabadult könnyedséggel alkot új szavakat, melyek a hangalakok képiségéből eredően a gyermekek számára is érthető
