Irodalmi Szemle, 1986

1986/9 - Soóky László: Készülődés vadászatra (filmnovella)

Az őrnagy a barlang távolabbi sarkába megy, ott is meggyújtja a gyertyákat. A fényben egy fehér lepellel letakart szoborcsoport bontakozik ki a homályból. Az őrnagy egy érzékeny mozdulattal lerántja a leplet, s ott áll díszegyenruhában az erdész, népviseletbe öltözötten a felesége és a lánya, élethűen preparálva.

— Bravó — tör ki a lelkesedés a tábornokból —, igazán perverz élmény részeseivé tett bennünket, őrnagyom. Nem találok szavakat.

— Köszönöm az elismerést, uram, bár a java még hátravan.

— Ne gyötörjön tovább, őrnagyom, mi jöhet még?

Az őrnagy a barlang másik végébe megy, ott fehér lepellel betakart heverő áll a fal mellett. Lassan, minden mozdulatra vigyázva leemeli a leplet. A heverőn a nő fekszik, mosolyogva, anyaszült meztelenül, preparálva.

— íme!

A tábornok feláll, gyönyörittasan indul a nő felé. Ebben a pillanatban ismeretlenek a barlang nyílására pontosan illő sziklát gördítenek.

11

A hajtők csatárlánca egyre közeledik a puskások felé. A durrogás már szinte egyöntetű pergőtűzként hat, nyulak, őzek, fácánok tömege fekszik a vadászok körül. Aztán, mikor kiérnek a hajtok, akárha egy mindenható jelre, elnémulnak a fegyverek. Egyetlen- magányos varjú károg a villámsújtotta jegenye csúcsán.

Férfi portré