Irodalmi Szemle, 1986

1986/8 - KRITIKA - Dusza István: A mindennapok és a történelem dramaturgiája

vet is szépítő archaizmusok egyikének használatát felejtette el a fordító. Az „Azt már mondtam” helyett adekvát lenne a „Megtettem.” Sajnos a kötetben szereplő négy dráma három fordítója közül Konrád József a Kemény dió fordításában sem remekelt. Magyar dialógusaiban sokkal természetszerűbbek a Gálán Géza fordította Kolduskaland és a Käfer István magyarította Meridián. Ez utóbbi fordító végezte a legjobb munkát.

Végezetül el kell mondani, hogy megérdemelt volna ez a kötet körültekintőbb szerkesztést és egy utószót is. Nem is szólva azokról a felületességekről, amelyek a borító hátsó oldalán olvashatók. Az a gyanúja a kritikusnak, hogy ennek a szerzője nem olvasta sem a Meridiánt, sem a Harang torony nélküli.

Tichy Gyula: A gótikus szörnyeteg, 1912 körül