Irodalmi Szemle, 1986

1986/8 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: A Tichy testvérek

étS MMűk&É

A TICHY TESTVÉREK

Turczel Lajos

Két háború közti kisebbségi szellemi életünkben négy Tichy tevékenykedett. Közülük kettőt: a kevéssé ismert Tichy Lajost és Tichy G. Györgyöt röviden, néhány adattal is kielégítően jellemezni lehet.

A cifferi születésű Tichy Lajos (1871—1925) tanító volt, és 1895-től 1923-ig Pozsonyban tanított. Két elbeszéléskötete /Abdul meg a pénz, Komárno—Komárom 1927; A Turbán és egyéb elbeszélések, Bratislava— Pozsony 1925) kis tehetségű Jókai- és Mikszáth-epi- gonnak mutatja őt. Lehetséges, hogy Tichy Gyulának és Kálmánnak rokona volt. Második kötetének fedőlapját az utóbbi illusztrálta.

Tichy G. György (1898—1979) nevében a G betű a második keresztnevét (Gusztáv) jelenti. Pozsonyban született és itt élte le az életét. Tisztviselő volt, amellett szorgalmas amatőr zenekritikus. Kritikái és zenetörténeti cikkei a helyi lapokban (Híradó, Új Auróra, Magyar Minerva, Esti Újság, Magyar Hírlap) jelentek meg. Műkedvelő szinten Arany-, Ady-, Mécs- és Páll Miklós-verseket zenésített meg.

A szélesebb körben és főként képzőművészként ismert Tichy Gyula és Tichy Kálmán testvérek voltak. A Nyíresi előnevet használó családjuk Gömörben (Rimaszombatban és Rozsnyón) élt, és az apjuk, Mihály megyei tisztviselő volt. A kilenc évvel idősebb Gyula már 1920-ban meghalt, Kálmán viszont elejétől végig sokoldalú alkotója volt kisebbségi életünk első szakaszának.

A Tichy testvérek (főleg Gyula) képzőművészeti tevékenysége és hagyatéka iránt a magyarországi művészettörténeti irodalom a hetvenes évek végétől egyre élénkülőbb érdeklődést tanúsít. Alkotásaikból életművi és részleges kiállításokat rendeztek, és méltatások, tanulmányok jelentek meg róluk. A mi szellemi köreink és közönségünk minderről alig tudnak valamit, pedig Tichy Gyulát a modern magyar tudományos-fantasztikus irodalom úttörői között is számon tartják, és ennek a tevékenységének a dokumentuma, A Mars rabjai c. regénye a húszas évek itteni kisebbségi sajtójában, a Magyar Néplap c. hetilapban jelent meg. A fiatalabb testvér, Kálmán sokoldalú tevékenységéről viszont nálunk esett több szó. A Két kor mezsgyéjén c. könyvemben nagy elismeréssel írtam néprajzi munkásságáról és a regösmozgalomra tett hatásáról; a Rákóczi Fergnc 300. születési évfordulóján készített emlékező írásomban (Irodalmi Szemle 1976/3. sz.) szorgos történeti búvárkodásait emeltem ki és idéztem, az 1984-ben kiadott Szép Angéla háza c. kisregény-válogatásba pedig besoroltam egyik legértékesebb szépirodalmi