Irodalmi Szemle, 1986

1986/7 - NAPLÓ - Sándor László: Kassák Lajos Szlovákiában

KASSÁK LAJOS SZLOVÁKIÁBAN Kassák Lajos köztudottan erősen kötődött szülőföldjéhez. Ennek tudható be, hogy vándorévei után gyakran megfordult Szlo- venszkón. 1922-től kezdve átlag kétéven­ként előadókörútra indult csehszlovákiai városokba, hogy irodalmi esteken és ma­tinékon találkozzék olvasóival.1 Előadásainak megtartásán kívül azonban más célja is volt útjainak. Elsősorban elő­fizetők és munkatársak, barátok toborzása folyóirata, a Ma és annak megszűnte után a Munka számára. Azonkívül felhasználta az alkalmat, hogy találkozzék és eszme­cseréket folytasson a csehszlovákiai ma­gyar írókkal, szerkesztőkkel, fiatal értel­miségiekkel, a Sarló tagjaival és — nem utolsósorban — a szervezett munkásokkal. Természetesen magánemberként is nem­egyszer ellátogatott Csehszlovákiába. Vas István írja visszaemlékezéseiben, hogy Kassák feleségével, Simon Jolánnal a hú­szas évek derekán többször is elment nya­ralni Lesznai Annához a Kelet-Szlovensz- kón levő Körtvélyesre (Hrušov)2. 1928-ban pedig Brünnbe utaztak, ahol megtekintet­ték az országos kulturális kiállítást.3 Kassák 1937 novemberében immár heted­szer indult Simon Jolánnal előadókörútra Csehszlovákiába. Hat szlovenszkói város­ba látogattak el, ezúttal Losoncra (Luče­nec) is, ahol a Munkásakadémia, a Tűz Kulturális Egyesület és a Losonci Magyar Akadémikusok Egyesülete közös rendezé­sében Irodalmi pályajutásom címmel no­vember 13-án tartotta meg előadását a vá­rosháza dísztermét zsúfolásig megtöltő kö­zönség előtt. A magyar avantgárd irodalom e kiemel­kedő alakja, aki éppen abban az évben töl­tötte be ötvenedik életévét, a szülőhelyére és indulása nehéz éveire való emlékezés­sel kezdte előadását. Érsekújvár (Nové Zámky), ahol születésétől vándorévei meg­kezdéséig tizenhét esztendőt töltött, mély nyomokat hagyott benne. Ösélménye volt — mondta — a város és vidéke, a Mátyus- föld. Az ott töltött esztendők alakították egyéniségét, jellemét, magatartását, és egy életre szóló útravalóval látták el. A szülő­föld — mint életműve tanúsítja — valóban kiapadhatatlan élményforrása volt. Már egyik zsengéjének, az 1911-ben napvilágot látott egyfelvonásosának, a Fehér éjsza­káknak témája is egy szlovákiai tollfosz­tóban játszódik. Misillű királysága című, 1912-ben megjelent első regénye cselekmé­nyének ugyancsak a mai Szlovákia a szín­helye, és szereplői — miként nevük is el­árulja: Pecsinka, Ondré, Paluska, Karinó, Lavlcska — javarészt szlovákok. Am még ennél is meggyőzőbb példaként szolgál a fenti tétel igazolására önéletrajzi regényé­nek, az Egy ember életének néhány feje­zete, s nem utolsósorban A ló meghal, a madarak kirepülnek című nagy verse. Ezekben a műveiben családi gyökereiről, gyermek- és ifjúkoráról mondott el igen őszintén lényeges dolgokat. Inaskodásának egyik élménye a témája Érsekújvárt em­lék című karcolatának5 Is. A sor ezzel korántsem ér véget, hosszan lehetne foly­tatni. Nem véletlen tehát, hogy a húszas évek elejétől kezdve oly gyakran és oly szíve­sen jött Szlovenszkóra, és ha előadókör­úton volt, igyekezett — ha mód nyílt rá — egy-egy napra, de legalább néhány órára elugrani Érsekújvárba, hogy felfris­sítse ifjúkori emlékeit és új élményeket szerezzen. Előadása további részében beszélt első irodalmi sikereiről és kudarcairól, arról, milyen szellemi erőfeszítéseket kellett ten­nie, hogy megvalósítsa maga elé tűzött céljait, irodalmi és művészeti terveit. Be­szélt a Munka-kör feladatairól, programjá­ról, irodalmi szervező-nevelői munkájáról. Végül beszámolt készülő új művéről és al­kotói terveiről. Az esten fellépett Simon Jólán is, aki Kassák-verseket adott elő. A losonci kö­zönség, amely először hallotta az előadó­művésznő igen kifejező, finoman árnyalt versmondását, előadása révén közelebb ke­rült a Kassák-versek megértéséhez. Befejezésül Kassák Anyám címére című, sajtó alatt levő művéből olvasott fel egy részletet, amely az ifjúság kérdéseivel fog­lalkozik.

Next

/
Thumbnails
Contents