Irodalmi Szemle, 1986
1986/7 - Kövesdi János: A „hétköznapi realizmustól” a játékos és ironizáló-groteszkig (interjú Bohumil Hraballal)
az ember után maradjanak valamilyen nyomok a történelemben? Es megítélése szerint milyen is tulajdonképpen a jelenkori cseh próza helyzete? — Pepin bácsikám, akárcsak Krisztus vagy Szókratész, semmit sem írt le rengeteg élményéből, így tehát nem maradt más hátra, mint hogy mindazt én írjam meg. 'így élt tehát tovább Pepin bácsi, nemcsak a történelemben hagyva maga után kitörölhetetlen nyomokat, hanem a szájhagyományban is, mivelhogy mindmáig gyönyörűséges átlényegítői legendák keringenek róla, amelyek segítségével kortársai különlegessé, színessé varázsolják mind a saját életüket, mind pedig számtalan más ember életét. . . A jelenkori cseh prózáról elmondhatom, hogy tele van csupa tehetséggel, olyanokkal, mint én voltam... nos, majd meglátjuk! Különben erről többet mond majd magának a nagyon érdekes, nemrégiben napvilágot látott Cseh irodalom szótára . .. ® Ön Szlovákiában is ismert, népszerű és keresett író. Hosszabb idő után 1985 végén jelent meg szlovákul a Slovenský spisovateľ gondozásában egy kötete Szigorúan ellenőrzött vonatok címmel, mely a címadó kisregénnyel együtt négy könyvének az anyagát öleli fel, köztük például a Gyöngéd barbárokat is. Gyakran szokott találkozni a szlovák olvasóival, s általában milyen benyomásai vannak Szlovákiáról? — Egy alkalommal Josef Jíra úr kiállítását nyitottam meg Bratislavában, s jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a megnyitó résztvevői s később az egyik borozóban rendezett kis ünnepség meghívottal oly barátsággal viseltettek irántam, mintha szlovák volnék .. . Ezt olyan természetes megtiszteltetésnek tekintettem, amit, úgy gondolom, megérdem- lek ... Egyébként egy vakációt Bobotyban töltöttem, bízvást elmondhatom, hogy egészen otthonosan éreztem magam, örültem neki, hogy Csehországból autóval áthaladva Morvaországba, majd azt követően Kysucába, úgy rémlett nekem, mintha Ausztriában lennék . .. Tetszettek nekem a szép, takaros házak, hogy az emberek kedvelik a virágokat, de főként az ragadta meg a figyelmemet, hogy amerre jártunk, mindenütt tisztaság volt. Vasárnap délelőtt utaztam, s szemembe ötlött, hogy a kis falvacskák egészen néptelenek, amint később kiderült, azért mert az emberek az evangélikus vagy a katolikus templomban voltak . .. Valahogy olyasféleképpen éreztem magamat akkor Szlovákiában, mint egykor kisfiú koromban a nagyanyámnál Brnóban . . . Q Könyvei — sok más országon kívül — Magyarországon is megjelennek. Milyen a kapcsolata a szocialista Magyarországgal, a magyar könyvkiadókkal? A Magyar Nép- köztársaságban is rengeteg olvasója és rajongója van, velük is szokott néha-néha találkozni? — 1985-ben jártam Budapesten a könyvhét alkalmából. Azt hiszem, ez májusban volt... A magyarok abban az örömben részesítettek, hogy a könyvhétre megjelentették a Gyöngéd barbárok című könyvemet, mely még a megnyitás napján elfogyott. A Magyar Televízió interjút készített velem, s a beszélgetés folyamán azt mondták, hogy én vagyok az első számú magyar író, mert az említett könyvemet egy nap alatt az utolsó példányig eladták.. . Azután Budapest egyik utcájában dedikálnom kellett a könyveimet. A magyar állampolgárok, az olvasóim csodálkoztak rajta, hogy én már öregúr vagyok, s nyíltan a szemembe mondták, hogy a könyveim, a szövegeim alapján voltaképpen play boy-nak kellene lennem.. . Sőt egy sörpincében, egy elegáns étteremben találtam magamat, ahol Carlsberget csapoltak, kiderült, hogy maga az étterem vezetője is egyike a „szenvedélyes olvasóimnak”, odajött hozzám, nagyon udvariasan köszöntött, s meghajolva átadott nekem emlékül egy poharat, melyre ferdén elegáns betűkkel rá volt égetve a Carlsberg felirat. E váratlan megtiszteltetés hatására úgy elpirultam, akár egy kisasszonyka, vagy úgyis mondhatnám, mint egykor, ifjonc koromban, a régi időkben, amikor a férfiak akkor pirultak el, ha valaki dicsérte őket .. . © Mit követelne meg feltétlenül korunk írójától? — Hogy tudja hegyezni a fülét, hogy lássa, ami körülötte történik, hogy legyen művelt, de meg is tudjon feledkezni a műveltségéről, hogy legyen alázatos, de ugyanakkor szemtelen is; és hogy ne féljen jégre menni, s ha kell, legyen bátorsága akár a vékony jégre is rálépni... @ Melyik az ,,üdvöskéje” az eddig kiadott művei közül? És mi az érzése, megírta már „nagy, igazi” könyvét? — Azok a kedvenc könyveim, amelyektől még minduntalan félek ... a Hirdetés a házra, melyben már nem akarok lakni... Mostanában azoktól a könyveimtől ijedezem, melyeket nemrég fejeztem be . . . az Esküvők a házban, a Vita nuova és a Hasadékok . .. Érzem, sok gyötrődésem lesz mindegyikkel, mert amikor én az igazi könyveimet írom,
