Irodalmi Szemle, 1986
1986/1 - ÉLŐ MÚLT - N. László Endre: A Csallóköz regevilága
fők, királyi rendeletek és oklevelek egész sora igazolja, hogy ezen a tájon egész falvak népe élt — szinte kizárólag — a folyami hordalékból kimosott sáraranyból. Mivel a Csallóköz nem egyetlen nagy sziget volt, összefüggő védőtöltésről — a honfoglalás után még legalább hat-hétszáz évig — szó sem lehetett. Először minden család, később egy-egy helység csupán a maga — többé-kevésbé állandó jellegű — lakóhelyét védte körtöltéssel. Felszántott területekről — legalábbis nagyobb megművelt területről — akkoriban nem lehetett szó. A legelők titka pedig éppen a gyakori árvizekben, a talaj nagy nedvességtartalmában volt; a legelőnek, a kaszálónak inkább használt, mint ártott a víz... Még a 17. században is (a török háború ellenére) Aranykert volt az Aranykert. A lecsapolt mocsarak, holtágak, az ezernyi sziget világa lassan kenyértermő rónává változott ugyan, de a mesterséges halmok mindmáig emlékeztetnek az avarokra, a hunokra, a besenyőkre, az őshitű magyarokra. Árpád unokájának, Tevel vezérnek a nevét helynevek őrzik, s szájról szájra szálló regék emlegetik. S nem véletlenül szerepel a helynevek között Koppány, Vatha, Bulcsu és Lehel neve sem, hiszen az erőszakos hittérítés idején a járhatatlan mocsarak és vízágak, a nehezen megközelíthető szigetek világában keresett menedéket a magyarság azon része, mely ősei szabad hitéhez körömszakadtáig ragaszkodott. Azért van itt Bálványszakállas, Bálvány-sziget, Pogány-sziget és -dűlő, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Szent István templomokat építtetett ide, hogy harang- szóval és tömjénfüsttel riassza el az őshit — utána még évszázadokig — kísértő szellemét, a nyugat és a kereszténység ellen lázadó szellemet ebből a zárt vízi világból. Rege őrzi, hogy a már régen kiszáradt Ataturk vize mellett állott az az udvarház, ahová II. Endre királyunk leányát vitte asszonyául egy csallóközi nemes. Hogy Aranyoson vadászkastélya volt IV. Bélának. Mutogatják a halmot, ahol Kun László megpihent, hazatérőben a győztes morvamezei csatából. Mátyást pedig az egész Csallóközben emlegetik. Vadászott a Gyócs folyót szegélyező égererdőben, az örsújfalu melletti bükkerdő- ben, a madi tölgyesben, ahol azóta egyre a bicsakfát emlegetik. Megfordult Somorján, Várkonyon [ahol állítólag avar maradékok, a vár-kunok laknak), Királyfiakarcsán, Felaranyoson, és a Komáromi várban jósolták meg közeli halálát... „Kevéssel azelőtt — írja Bonfini —, hogy Becsből Budára indultunk, s a király Komáromnál megállott, a komáromi várkapu felett emelkedő torony csúcsán egy gólyafészket láttunk, amelyből négy idegen gólya kimarta a fészek lakóit és egymással marakodtak érte. A király meghagyta, hogy néhány udvari emberrel együtt nézzem meg, mi történt ott. Én akkor, mintegy isteni sugallatra megjósoltam barátaimnak,- rogy Magyarország nyugalma még ebben az évben megzavarodik, mert közel a király halála, Magyarország pedig négy pártra fog szakadni, mert négy király fog harcolni Magyar- országért. A király gyengélkedése megerősítette jóslatomat.” Sokat beszélnek róla az öregek, hogy a Bács medrétől nem messze emelkedett a-Mág- lyadomb, ahol a honfoglaló magyar törzsek fehér lovat áldoztak a Hadúrnak, s itt gyilkolta le Károly Róbert egykori híve (később ellensége) az utolsó magyar táltost. Károly Róbertnek e megölt táltos leánya szült először fiúgyermeket (aki később magas egyí'.ázi méltóságot töltött be), s a leány iszonyú bosszút állt apja gyilkosán, Zách Feliciánon: annak egész nemzetségét kiirtotta ... .-a Száll a rege ebben a regés kis „országban”, ahol tündérek sírnak az Ösisten szent ligetében... A tündér szó nagyon gyakran és igen sok alakban bukkan itt elő nyelvünkben. Hogy csak néhányat említsek, ilyen pl. a tündérasztal, tündérfátyol, tündér- fenyő, tündérfürt, tündérhaj (árvalányhaj), Tündér Ilona, Tündérkert, Tündérsziget, tündérrózsa, tündértánc stb. A Tejút a régi csallóköziek szerint a Tündérek útja, Tündérek járása, a Tejút :égy részének neve pedig Tündérek fordulója. Egy csallóközi rege szerint a Göncölszfekér nem más, mint a Tündérkirálynő szekere. S ma már inkább csak az öregek titäják, hogy réges-régen Aranykertnek, Tündérkertnek nevezték a Csallóközt... : Itt járt Tündér Ilona három, hét, a legtöbb változat szerint tizenkét szépségéi-és jóságos társnőjével, de itt tűnt fel Lidér is, a gonosz tündér. Egyes fegeváltozatok szerint a tündérek Tündér Ilona leányai voltak. S vajon milyenek lehettek ezek tündérek? „Aranyhajuk a sarkukat verte, aranyos ruhájuk tündöklött a holdfényben.- Ha sírtak, szemükből gyöngyök, ha mosolyogtak, ajkukról rózsák, ha‘ léptek, saru/tikból arany hullott. Itt táncoltak, daloltak, mulattak, és minden éjjel egy: pár äraiiyšaŕut
