Irodalmi Szemle, 1986

1986/5 - FIGYELŐ - Keszeli Ferenc: Szilva József

SZILVA JÓZSEF Nem minden képzőművész tiszteli igazán ■a régi mestereket. Szilva József műveiből és személyéből a régiek iránt egyaránt tisztelet árad. De nem utánoz és nem utánérzéseket fest újra, csak éppen nem leplezi, hogy egyik-másik művében nyíl­tan, szinte kihívó módon önmagát tette próbára — egyszerre tisztázve a kérdést és választ: tudok-e úgy festem, mint...? Szilva József tud festeni. Ez a tárgyila­gos megállapítás önmagában aligha mond­hat sokat, de szándéka szerint azt kíván­ja jelezni, hogy Szilva próbatételei egy olyan minőséghez vezetnek, amely óhatat­lanul felhívja magára a figyelmet. Sejté­sem szerint az alkotói folyamatoknak ez az öntörvényű mechanizmusa vezetett oda, hogy Szilvát ma egyértelműen kísérletező festőnek kell tartanunk, aki műfajok és stílusok szerint is igen szerteágazó érdek­lődésnek hódolva teremti meg önmaga festői világát. Pályája elején még egy meglehetősen szűk világon, a szülőföld világán keresztül vágott neki a táguló ho­rizont felfedezésének, illetve e tágu­lás törvényszerűségeinek megismeréséhez, majd később fokozatosan, módszeresen kezdett el beavatkozni maga is a törvény­szerűségekbe. Tette ezt egyfajta rokon­szenves donqlujotériával, de korántsem eredménytelenül, hiszen a délibábkerge- tésnek ez a tiszteletreméltó rögeszméje oly módon alakította őt, hogy közben olyan festői nyelvet talált, amely nem moder- neskedő, de modern szóhasználata mellett is érthetően szól az emberhez. Szilva sokat dolgozik, ami részben rajz­tanári hivatásából is adódik: tudniillik együtt dolgozik diákjaival, s ez mindkét részről nagyon jó módszernek bizonyult. Tanítványai, a komáromi (Komárno) mű­vészeti népiskola hallgatói igencsak figye­lemre méltó színvonalú munkákat produ­kálnak. De persze a festőművész Szilva Jó­zsef mindezek mellett még külön is éli a saját, önálló alkotói életét, méghozzá rendkívüli aktivitással és nem kevés ered­ménnyel. Azt kell mondani, hogy Szilvára ez ideig nem úgy figyeltünk, ahogy azt munkái szerint kiérdemelte. Műterme meg­lepetéseket tartogat. A kisebb-nagyobb önálló csoportos kiállításokon eddig látott Szilva-képek alapján megnyugtatóan jó kép alakulhatott ki bennünk a festőről, de ez a kép korántsem hiteles, mert szinte bizonyos, hogy Szilva igazi meglepetése­ket tartogat még számunkra. Szívem szerint egyszerre mutatnám be a többféle Szilva Józsefet — azt bizonyí­tandó, hogy e látszólagos többféleség va­lójában egy olyan többszólamúság, ami igazi összhangzatot ígér. Sajnálatos, hogy Szilvát eddig a szerénysége valahogy visszatartotta. Művei ismeretében nincs miért dicsérnem ezt a szerénységet, mert minden okom megvan azt állítani, hogy Szilva Józsefet eddig kallódni hagytuk. Jóllehet őt ez nem nagyon zavarta: idő­közben kitartóan dolgozott s következete­sen képezte, építette önmagát — mellőzve minden prózai körülményt, mondván: a festészet annál úgyis líraibb. Művei közül itt most néhány grafikai alkotást muta­tunk be, mely része csupán annak, ami­ben Szilva József eddig megvalósította önmagát. Keszeli Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents