Irodalmi Szemle, 1986

1986/5 - ÉLŐ MÚLT - Kövesdi János: Harcban fogant eszmék és eszmények (Beszélgetés Fábry Istvánnnal)

— Bizony, nehéz szívvel lehet csak visszagondolni azokra a kínvallatásokra, amelyeket a lebukásom utáni vizsgálati fogságban elszenvedtem. A vizsgálati fogságból szabadulva csak ácsorogtam értetlenül. A börtönőr térített magamhoz, felszólított, hogy menjek átvenni a holmimat. A hihetetlen szabadság azonban nem tartott sokáig. A börtönkapunál rendőr várt rám és felszólított, kövessem a rendőrkapitányságra. Ott tudtomra adták, hogy mint hontalant a további intézkedésig biztonsági őrizetbe vesznek, és egyelőre a kerületi rendőrkapitányság fogdájába helyeznek. Mivel sehogy sem értettem, miért vagyok hontalan, elmagyarázták, hogy miután külföldön, vagyis Francia- országban, 1939. március 15-ig nem jelentkeztem a magyar külképviseletnél és nem igényeltem tőlük magyar állampolgárságot, hontalannak tekintenek. Hogy ez mit jelent számomra, előnyt-e vagy hátrányt, jót vagy rosszat, erről még akkor fogalmam sem volt. (...) Egy hónapot töltöttem itt, amikor értem jöttek, hogy mint politikailag megbízhatatlan egyént és hontalan polgárt internáljanak. A budapesti Mosonyi úti toloncházba vittek. Egy napon a séta előtti sorakozón a meglepetéstől majd elakadt a lélegzetem. A folyosó végén megpillantottam Rajk Lászlót. Óvatosan hozzáférkőztem, hogy megszoríthassam a kezét. Erre ő meglepetten pillantott rám. Intett, hogy majd az udvaron beszélgetünk. Az udvaron hozzászegődtem. Elmondta, hogy most nem Rajknak hívják, és ha netán valaki érdeklődne felőle, el ne áruljam, hogy ismerem. Röviden elmondtam neki lebukásom körülményeit, a kínzásokat, s azt, hogy most hontalan polgár vagyok. Rajk megjegyezte, lehet, hogy ez a hontalanság valamikor még a hasznomra is lesz. Még két-három alkalommal találkoztunk a sétákon, aztán nem láttam többé, nyilván elvitték.

9 A szlovák nemzeti jelkelés megszervezésében alapvetően fontos szerepe volt az illegalitásban dolgozó, Moszkvából irányított kommunista pártnak. Hogyan látja ön az SZLKP és az SZNT szerepét a felkelés jó időzítésében, majd irányításában? Mi volt a Karácsonyi Egyezmény lényege?

— Számos beszélgetés folyamán feltették már nekem azt a kérdést, mikor is kezdődött el tulajdonképpen a szlovák nemzeti felkelés előkészítése. Én erre azt felelem: 1921-ben, a kommunista párt megalakulásával. Mert pártunknak mindig egy volt a célja

— megszabadítani népünket a tőkés kizsákmányolástól. Az ötödik illegális vezetőségnek abban volt a zsenialitása, hogy a moszkvai vezetés alatt helyesen választotta meg az időpontot, helyesen alkalmazta a párt egységfronttaktikáját az akkori adott helyzetre, ami a Karácsonyi Egyezményben csúcsosodott ki.

9 A felkelés — nem kis mértékben — a spanyolországi fasisztaellenes polgárháború példájára a legkülönbözőbb népek fiainak internacionalista küzdelme volt, melyben olyan kiváló partizánhősök is részt vettek, mint Nógrádi Sándor, Adler Károly vagy Fábry József, az ön testvérbátyja, aki A szabadságért harcoltunk című könyvében idézi fel élményeit a hadifogságról, a rovnói partizániskoláról, a felkelésről...

— Az itt élő magyar nemzetiség nagy többségének haladó és antifasiszta gondolkodását és magatartását mi sem bizonyítja jobban, mint például az, hogy a nemzetközi brigádok soraiban aránylag sok csehszlovákiai magyar harcolt — „Madridnál Prágáért”. A Csehszlovák Köztársaság megvédéséért sok tízezer magyar dolgozó tüntetett 1937— 38-ban Kassán, Tornócon, de sok más helyen is. A mozgósításnál sok falu, város magyarjai a szlovák dolgozókkal együtt vörös zászlókkal, az Internacionálét énekelve vonultak be védeni a közös határokat. De a partizánharcok résztvevői is, a harmadik legnagyobb csoport főleg Szlovákiában élő magyarokból állt, tehát mi is aktív részesei voltunk a felszabadulásunkért folytatott harcnak. És ezt tőlünk senki el nem vitathatja, el nem veheti — és erre joggal lehetünk büszkék. Az egyes katonai akciók mellett (mint amilyenek például a rozsnyói Bernardi bányai és a rudnokfürdői rajtaütések voltak), számos jelentős partizántett érdemel említést. A legnagyobb értékek közé tartozik a Petőfi partizánalakulat által kiadott sok ezer, a magyarlakta vidékeken terjesztett röplap és felhívás, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mi is büszkén sorakozhassunk fel a szabadságukért aktívan harcoló népek sorába.

® A háború után roppant feladatok vártak a pártra. Győzelemre kellett vezetnie a haladó néprétegeket, előbb a demokratikus, majd a szocialista forradalomban. Hogyan emlékezik ön vissza a Nemzeti Front és a CSKP együttműködésére a Februári Győzelmet megelőző két-három évben, mielőtt Csehszlovákia — a népi demokrácia ki