Irodalmi Szemle, 1986
1986/2 - ÉLŐ MÜLT - Csáky Károly: Nógrádi tájak és hősök Krúdy Gyula műveiben
Az író műveiből értesülünk arraól Is, hogy a nógrádi betyár „tetteit kivétel nélkül a hazáért követte el”. Áruló pecsovicsok voltak csak az áldozatai; aki harcolt a szabadságért, azt sosem bántotta. Praznovszky viszont az alábbiakat mondja; „Ügy véljük, ezek a hagyományosan általános jellegű kitételek szinte minden betyártörténetre érvényesek, s minden bizonyítás nélkül is csak úgy kell kezelnünk, mint a családi legendakör egy Tészét.” Lássunk egypárat a kutató által feltárt dokumentumokból! A Krúdy Kálmán körözésére vonatkozó első leirat 1849. dec. 25-i keltezésűd Ez áll benne: „Krúdy Kálmán személyes leírása elfogatása végett közöltetik: Szécsénykovácsí születésű, 23 éves, nőtlen, R. cath. kövér, közép termetű, barna hajú s bajuszú, bátor tekintéllyű, öltözete betyáros, vörös mellény, fehér zsinórral, fekete aranyos nyakkendő, sárga ködmön, fekete magyar kalap, fekete tollal.”36 1850, febr. 24-én is kiadtak egy köröztetést, amelyben az alábbiak olvashatók: „Életkora mintegy 30 éves, termete középszerű, arcza hosszú, arczszíne fehér, haja gesztenye színű, szeme kék, szája rendes, szemöldöke feketés, szakállát november 29-én Fülöp- sžálláson levágatta. Ruházata: honvéd köpönyeg, csíkos nadrág, lent bőrrel fedve. Kossuth-féle kalap, melyet Fülöpszálláson egy zsidótól megvett, beszél magyarul.”37 1850 májusában elfogták őt, de a Pest városi börtönből rövidesen megszökött. Az ekkor kiadott körözésben írják, hogy szeme nem kék, hanem sötétbarna, kora csak 24 év, s öltözete módosult: térdig érő sötétkék kabátot és fekete nadrágot visel. A betyár szälô- faluja környékén csavargóit. A szécsánykovácsi bíró jelentette, hogy az egyik jobbágy látta is őt a falu határában. A hugyagi malomból jött, vizet kért tőle, majd tovább ment Miskér (ma Kiarov) felé. Krúdy egy cédulát is küldött a falusi urasághoz, hogy adjanak neki kenyeret, szalonnát, bort. Praznovszky Mihály itt megjegyzi, hogy Mikszáth ezt a jelenetet a felesége naplója alapján vette fel regényébe. „Felesége emlékirataiban olvashatjuk, hogy gyermekkorában egy augusztusi napon beüzentek Mauksékhoz a betyárok, s kérték, küldjék ki nekik a sült libát, egy korsó bort és Veres Kálmán úrtól az újdonatúj csizmát.”38 1851-ben újra elfogták a kóborló betyárt. Ennek előzményét, illetve okát az aiábbi jegyzőkönyvi adattal támasztja alá Praznovszky Mihály: „Krúdy Kálmán 1851. augusztus 17-én Lövik Teréz hajadonnak, aki Sülyből Ilinybe menet, a gárdonyi kukoricaföldek közt útját állta és rajta erőszakot követett el.”39 Majd a szécsényl kerületi szolgabíró jelentéseiből idézi kutatónk a következőket: „Krúdy elfogatásának mindenki pártkülönbsége nélkül örülni látszik, egy sajnálkozó szó sem hallatván, ami Ily egyének kézre kerülése alkalmából sűrűn történni szokott.. .”40 Praznovszky szerint: „Bizonyos fokig egyet kell értenünk ezekkel a véleményekkel, mert adataink alapján nem lehet azt a képet megrajzolni Krúdyról, amit az író adott. Néha kritikával kezeljük az iratokat, s ismerjük Kempen altábornagy véleményét is, akkor sem tudjuk a szabadsághős jellemvonásait felfedezni Krúdy Kálmánban. Nem véletlen, hogy halála után harminc esztendővel a megyei sajtóban is ezt olvashatjuk. »... Krúdyról az a való, hogy ő rabolt és fosztogatott mindenütt, ahol lehetett. Félelmetes volt, mint lcapcabetyár, aki védtelen nőket is megtámadott úton-útfélen.*”41 Hogy a szerző még inkább meggyőzzön bennünket fenti állításának helyességéről, Krúdy Kálmán apjának a Nógrád Megyei Levéltárban található leveléből idézi a következőket: „Tekintetes cs. kir. kér. Szolgabíró úri Folyó hő 16-ról kelt abbeli hivatalos megkérésére, miszerint Krúdy Kálmán megszökése által magával vitt cs. kir. ruhák megtérítése fejében 15 frt és 20 kr-okat fiamért, mint atya a mgs kincstárnak lefizessek — van szerencsém Tekintetes cs. kir. Szolgabírőnak ünnepélyesen kijelenteni, hogy én hat gyermek atyja, egy rossz fiúért a többit károsítani nem fogom, következőleg jelen összeget nem fogom helyette kifizetni, minthogy említett fiamért az Életben már örökségén túl fizettem ki — és így számára birtokomban mi sem lévén, mit is midőn egész tisztelettel tekintetes uraságnak a midőn tudatok, tisztelettel megadtam. Szécsénykovácsí december 18. 1853. Krúdy János.”42 A szerző Krúdy Kálmán halálának körülményeit is tisztázza. Tudjuk, hogy az író Vadkertre teszi a betyár halálának színhelyét. A tragédia Volk Irma sírjánál történt volna A lány — Krúdy állítása szerint — a vadkerti csatában esett el. Ám Praznovszky leszögezi, hogy Volk Irma kiléte sehogyan sem bizonyítható. Neve a szabadságharc hőseié
