Irodalmi Szemle, 1986
1986/2 - LÁTÓHATÁR - Josef Hanzlík: Kis tengeri sellő Karlovy Varyban (vers)
s az erkély alatt a parányi város eltűnik a mélyben alászáll a völgybe mint a süllyedő Titanic kialszanak fényei könyörtelenül menthetetlenül mert lám itt a város felett panaszolón repdes egy éjfél utáni verdeső leánykéz egy szem amely alszik és gyűlöl akár az örvénykőzet üledékébe zárt rózsa-----------É s ekkor a szívembe lép egy apró és gyengéd kis tengeri sellő egészen a kérgesedő véredényekig úszik és menekül vissza az egyetlen ragyogáshoz szemem lobbanásához csillogásához villanásához És szól a zene akárha az életért: Baby hands up give me your heart or life give me give me your heart a IV. Károly borozó bástyáján reggel lesz nemsokára s a főpincér Braille-írással lepötyögi a holnapi menüt a kikericsszemű pincérnő csöndesen mindentudó mosollyal mosolyog műszempillája fürgén pislogat meddő combjai önmagukkal táncolnak mintha a világot még mindig Johann Strauss vezényelné Szomorú fájdalmas szemedet a kis tengeri sellő átvezeti a hallgatag Elefánt kávéházon ahol már csak a százéves Ulrika von Lewetzow alussza a márványasztal felett reménytelen álmát akárha a költő sírja felett mert a kis tengeri sellő tudja hogy ma is bármilyen év október 15-én megmássza az angyal a Mount Everestet s elpusztul az alászállás során Mert a kis tengeri sellő tudja s Karlovy Varyban minden reggel a kihűlő források párájával emelkedik felfelé akár a kardiogram elektronszámai akár álomba merülésünk pszichés köde akár a mélység akár a bántóan hasztalan emlék
