Irodalmi Szemle, 1985
1985/10 - LÁTÓHATÁR - Angol nonszensz költészet
ŠmŠiáMe&išÍM* Angol nonszensz költészet EDWARD LEAR Limerickek Élt a hegytetőn egy vén apó, Nem volt egy percnyi nyugta se, ó; Trappol, vágtat fel-le Ómama ingébe’. A virgonc, gigerli vén apó. Élt egyszer egy öreg Madaron, Nyikorgott a cipője nagyon. Kérdezték: „Mit nyű kend, Biz talán bőr leend, Csikori-nyikori — Madaron?“ Élt egy portugál kisasszony, Nautikus szerzet nagyon. De mikor tengert lát, Csalódottan felkiált: „Nem hagyhatlak el, Lisszabon!“ Pozsonyi úrnak féltett kincse Berbermajma, a víg, kicsinké. Gyufát csent egy este, Lángját lopva leste. Odaégett az úr és kincse. m Élt egy öregasszony Ekecsen, Pukedlizett egyszer sebesen. Pergett körbe-körbe, Míg a föld elnyelte. Sajnálja mindenki Ekecsen. Élt a hegyekben egy fiatal skót lány, Medve űzte gyászos véletlen folytán. Ereje elfogyott, És kimúlott legott. Tragikus egy sorsú fiatal skót lány. Élt hajdanán egy ógyallai, Nyakra-főre vedelt a pali. Korholták, dundi lesz, így felelt: „Nem mindegy?* Ógyallai sörissza pali. Baglyokat unszolt egy kürti kisöreg. Igyanak teát, forraljanak vizet: „Az egér mint étek, Nehéz, enni vétek!“ Állatbarát, kedves kürti kisöreg.
