Irodalmi Szemle, 1985
1985/10 - ÉLŐ MÚLT - Turczel Lajos: Irodalmi paródiák két háború közti sajtónkban
nevelő hatása és szelektív ereje van a komoly tehetséggel mívelt irodalmi paródiának — írja Peéry. — Erre gondoltunk, mikor olvastuk a szlovákiai magyar költők és verse- lők alábbi anthológiáját, amit ime átnyújtunk az olvasónak. Itt született magyar versek kacsintanak az olvasóra a görbe tükörből, melynek elvarázsoló lencseszerkezetét a bűvös szerkesztésre termett fiatal társuk állította össze ... Az igazi paródia bírál és jellemez, a legnemesebb, a legkomolyabb irodalmi szándékból fakad. A kitűnő fiatal íróember karikatúrái mögött ezt a komoly szándékot véltük felfedezni a gáncstalan és elegáns készségen túl, ami eszköze volt... Tréfás varázslata mögött a hibátlan formai elemzésen kívül alkati jellemzés és kritika van, amit irodalmunk jelenségei annyira nélkülöznek. S ez a bírálat egyben alkotás is: a remek fegyverek tréfás és nevelő feladatot szolgálnak, de így is érezzük erejüket: a gondolati és formai fölény erejét, az elemző értelem önfeledt, gyönyörködő játékában a komoly írói elhivatottságot.” A két háború közti sajtóban búvárkodva azt tapasztaltam, hogy az irodalmi paródiák meglepő mennyiséget értek el, és ebben a mennyiségben a műfaji differenciáltság is hatékonyan érvényesült. A megismert paródiák között hatféle árnyalatot különböztetek meg, amelyekből itt most ízelítőt adok: 1. PARÓDIÁK KÖLTŐKRŐL AZ ÍGY ÍRTOK TI MINTÁJÁRA Az itt következő Karinthy-típusú paródiáknak van egy újszerű vonása: a költők neve is parodizálva van. Közülük az első a Vizeslepedőben jelent meg; a többi a Szlovák Állam alatti napilapnak, a Magyar Hírlapnak 1943. június 20-i számában látott napvilágot Kis szlovákiai magyar anthológia cím alatt, s a szerzőjük egy tizenéves költő: Szabó László volt. Szabó a paródiák nagy részénél egy akkortájt megjelent antológia ! Szlovákiai magyar költők kis antológiája, 1940) anyagára „támaszkodott”, amit már a paródiák közös címe is mutat. Az egyik parodizált költőnek, Páll Miklósnak 1945-ben, Móricz Zsigmond halálakor hasonló című verse jelent meg, így tehát az annak alapján készített parodisztikus verset travesztiának lehet tekinteni. A paródiák bemutatása előtt még feloldom az elferdített költői neveket: Győrwallentinyi Wallentinyi györe Dezső = Győry Dezső Catulla Mária = Cottely Mária Egyszerű Anna = Pozsonyi Anna Rezedái Grűber Károly = Szeredai Gruber Károly Öskúthy Erzsébet = Ásgúthy Erzsébet Péterpál Miklós = Páll Miklós Kímszabó László = Szabó László GYŐRWALLENTINYI WALLENTINYI GYÖRE DEZSŐ: Batyiságos jajbaroppanás séta után balog A szlovenszkóságos kisebbségi Kiskésit neki Nekem már versben mindent szabad mert én firhangtalanul peceklő főfiú vagyok és tomvadt palauc troszkákon bodászok ténferegve Huj! Huj! Kupán reccsintem a Mazna Nyafkaságok nyemmintős nyámnyám nyavalyás Nyűveit kéthasábosan könyöklök a drémálók Hasába lévén ama bizonyos Nagykukori Kú Zászlőrúdnak való lámpavas abzugos dérdur rakoncátlan újarcú Ehető Kefe bitangos muszájolt Kenyereit új Fokos tulintyós hetyka Nagyfelbuborék
