Irodalmi Szemle, 1985

1985/10 - Irodalmi paródiák: Kulcsár Ferenc, Soóky László, Fellinger Károly, Juhász József, Keszeli Ferenc, Barak László irodalmi paródiái

Vágányok porladnak libaszaros gyomban, vastüdők lihegnek benzinfüstben.

Élni, élni! ... — vinnyog a költő. Mindenki gép lett! — zúgja az isten.

j. de Nagy Lajos: Néccer

Hajnali négyig

néccer kerülte meg a forró kását, néccer nézett le a jeges Dunára, néccer végezte el a dolgát.

Kopóik jönnének érte, csámcsognának a kásán, ő meg kortyolhatná a csaholást, nyelhetné a nyaklevest, szemhéja felduzzadna, mint egy dagadt miszternek.

Majd megnézte jobban az elsőként felbukkanó piros dinosaurust, az első négyorrú hajnali bigét, az első neandervölgyi manuszt s az utolsó részeges mohikánt. Dülledt szemmel bámulta az irodába iparkodó testes titkárnő fenekét,

félszemű főnökének is szemtelenül a szeme közé nézett.

S egyre több lett a dinosaurus, torkok hörögtek, a járdákon

jéggé dermedt pasasok riantak.

Kiutat keresve meredt minden zsákutcára, futballkapusként kapdosta az ipsék tekintetének labdáit: Vajon őrültek-e, hogy élnek? Sovány kuvasznyelvek nvaldosták körül éhesen, tarkójába

méteres jégcsapok fúródtak.