Irodalmi Szemle, 1985

1985/10 - Mészáros László: Szatiriszfakciók

SZATIRISZFAKCIÓK

Mészáros László

A kisisteneknek azért egy nagy istenre is szükségük van.

Vannak elvhű hazugok is: mindig az igazság ellenkezőjét állítják.

Míg egyeseknek ég a kezük alatt a munka, sokan attól tartanak, hogy megégeti őket.

Főleg abban nem hiszek, hogy egyesek hisznek is abban, amiről beszélnek.

A legérzékenyebb növény az ember: hamar elfásul.

Az üresfejűeknek többnyire teli a zsebük.

Parafrázis: olvasd a Tőkét, ne siránkozz!

A rómaiak legalább őszinték voltak: egyes uralkodóikat még életükben istenné nyilvánították.

A legtehetségtelenebb hivatásosak is kitűnően értenek a tehetséges műkedvelők félreállításához.

Érdemes lenne elgondolkodni rajta, miért van a rendnek mindig több őre, mint teremtője?

Az „ügyfél“ pontos kifejezés, hisz ügyeink felét mindig a hivatal adja.

Nem mindegy, hogy ki ért félre bennünket: vannak félreértések, amelyek felérnek egy félreállítással.

Az írás művészete: írni azt kell, amit mondani akar az ember.

Az előadások végén fontos a taps: az alvók legalább felébrednek.

Azok is színvakok, akik csak fehéren és feketén látják a világot.

A hazugok számára minden igazság provokációt jelent.

Realitás és matematika: a nulla több minden mínusznál.