Irodalmi Szemle, 1985

1985/9 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Tallózás a debreceni Sarló-gyűjteményben

kulási időpontját illetően korrigálja vagy korrigálhatja az eddigi nézeteket, jelenleg- a 10. sz. dobozban, a Szalatnai-hagyaték II. sz. kötegében található, és a Sarló bizalmas ankétja feliratot viseli. Egy 5 pontból álló s merészen új szemléletet fogalmazó rezo- lúció ez, melyet az 1930. dec. 26-án Érsekújvárban tartott városközi vezetői értekezleten Balogh Edgár terjesztett elő. Az értekezlet úgy határozott, hogy a rezolúciót egy „bizalmas ankét” formájában ötven, előre kiválasztott tagnak véleményezés végett elküldik, és a beérkezett válaszokat az országos vezetőségben kiértékelik. Arra már nem találtam, anyagot (talán a maradék tartózkodási időm rövidsége miatt), hogy kik vettek részt az érsekújvári értekezleten, ki volt a bizalmas ankétra kiválasztott ötven ember, és mi volt a kiválasztásuk szempontja, milyen arányban tették magukévá a rezolúciót az ankétozók, kialakult-e és hogyan a rezolúció végső formája a válaszok értékelése után. Ezek a kérdések egyrészt azért fontosak, mert mint tudjuk: a Sarló derékhada a munkásmozgalomhoz való csatlakozás után a mozgalomtól elszakadt, másrészt valószínűnek látszik, hogy a bizalmas ankétot a Sarló vezetősége a csatlakozási lehetőség, készség kipuhatolása végett szervezte meg.

A fenti kérdésekre a választ Balogh Edgár és az érsekújvári értekezlet más élő résztvevői adhatják meg, de lehet, hogy a sarlós gyűjtemény is rejt magában erre vonatkozó anyagot. Egyelőre egy dolog tekinthető bizonyosnak: az, hogy a szóban forgó rezolúció már az 1930-as esztendőben olyan radikális világnézeti fordulatot jelez, amiről eddig: nem volt tudomásunk. Erre a tényre egyébként a debreceni Nagy Imre Sarlóról szóló doktori disszertációja (kézirat) is rámutatott, nekem pedig az a véleményem, hogy a teljesen szocialista eszmeiségű rezolúciót az 1931 szeptemberében tartott sarlós kongresszus első előkészítő mozzanatának lehet tekinteni. Nézetem bizonyítására idézek: itt néhány részt a rezolúció pontjaiból, és ezzel le is zárom a Sarló-gyűjteményről szóló részleges tájékoztatásomat:

„1. A Sarló a szociális kérdésben a fogyasztás érdekei szerint megszervezett egységes világgazdaság osztálytalan társadalmának híve... 2. A Sarló a kisebbségi kérdésben az egységes nemzetközi gazdasági és szociális világrendbe szervesen beállított önrendelkezési jog alapján áll... A nemzetközi gazdasági és szociális világrend egysége érdekében a kisebbségek önrendelkezési jogát a többségi nemzetekkel való közös gazdasági és szociális világrendben lépés szükségével köti össze, vagyis a kisebbségi kérdést az egységes gazdasági és szociális világrendszerért folyó világharc frontjára állítja. 3. A Sarló a kulturális kérdésben a dolgozó tömegek organizált életének és racionalizált munkájának őszintén megfelelő kollektív szellemi vetület elősegítését hirdeti... 4. A Sarló a keleteurópai kérdésben a nemzeti államok széttagolt, de primitív agrárkörülményekben egymásrautalt és a túlindusztralizált területekkel szemben közös gyarmati sorba kerülő szlávok, románok és magyarok közös történelmiségének elősegítését hirdeti... Keleteurópa szükséges történelmiségét a közös bajok: a nyugateurópai túlindusztralizálódottsággal szemben való elmaradás és a gyarmati sorba süllyesztő kapitalista rendszer elleni közös harcban látja, mely az egységes gazdasági és szociális világrendért folyó világharc frontjába állítandó... 5. A Sarló az SSSR tanulmányozását hirdeti, mert az SSSR-ben látja az egységes gazdasági és szociális világrend világ-államszövetségének már a megvalósulás folyamatában lévő etapját.”