Irodalmi Szemle, 1985

1985/1 - NAPLÓ - KRITIKA - Mészáros László: Költők és jegenyék

HmMHn

KÖLTŐK ÉS JEGENYÉK

Mészáros László

1. Török Elemér 1954-ben a Három fiatal költö című kötetében Ozsvald Árpáddal és Veres Jánossal együtt mutatkozott be. Korai derűlátó, lelkesedő, agitációs verseit a kritika meglehetősen szigorúan fogadta, és ezért a költő hosszú időre elhallgatott. Az 1968-ban megjelent Fényért perelek című kötetében aztán már egy egészen más alapállásból verselő költőként jelentkezett újra. A csendes szemlélődés útjára lépett ember •és költő magatartását, töprengéseit és hangulatait tükrözték ezek a versek, és Török Elemér hű maradt ehhez az egyre jellegzetesebbé váló költészethez további köteteiben is (Virágzó kövek, 1973; Delelő, 1976J. Nem változtak meg Török Elemér költészetének alapvető koordinátái és összetevői legújabb kötetében, a Jegenyék című válogatásban sem.

2. A Jegenyékben négy alapvető motívum dominál, melyek hol tisztán, hol összefonódva vannak jelen az egyes versekben. A motívumok kevés száma tömörséget és zártságot jelez. Török Elemér versei gondolati töprengések, érzelmi hangulatok eredményei, melyek szinte mindig természeti képekben gyökereznek, vagy nyernek kifejezést, s melyeket nagy ritkán egy-egy arckép jellegű vers szakít meg. Ezek is csak elvétve kívülálló személyek portréi, többnyire a költő közvetlen családtagjairól van szó. Török természeti képei, tájképei is ritkán foghatók fel csupán természeti képként, hisz meditációi alapján tudjuk, hogy érzelmei és gondolatai vetületét keresi a természet jelenségeiben is. A motívumoknak ez az összefonódása, visszacsatolása szinte megközelíthetetlenül zártnak és tömörnek tünteti fel ezt a költészetet.

A kötet jelzett alapvető motívumainak százalékaránya mennyiségileg is jól tükrözi a kötet jellegét:

— hangulatok 37 %

— meditációk 26 %

— tájképek 25 %

— arcképek 12 %

Ahogyan összefonódnak Török meditációi és tájképei, ugyanúgy hangulatai mögött is többnyire feldereng a gondolati háttér, s így valóban egy jellegzetesen egyöntetű (monolitikus) költészettel állunk szemben. Fotografált némaság, pillanatfelvételek a csendről ős mozdulatlanságról, „bujdokló néma szavak” (Bodrogközi jegenyék) — •ez jellemzi Török Elemér verseit. Meditációinak és hangulatainak jellegét pedig a következő kulcsszavak fejezik ki: szülőföld, hűség, kitartás, tűrés, (ismeretlen motivációjú} indulatok és elhallgatások.