Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - NAPLÓ - Radnai Lóránt: Rómer Flóris

Ti nem vagytok arra hivatva, hogy csupán fegyvert hordjatok vagy csörtető karddal az utcákon büszkélkedjetek, ti a hazának és önmagatoknak képességeitek fejlesztése által sokkal lényegesebb szolgálatot teljesíthettek. Ha még volnának kollégiumaink, ezen Írásbeli felhívásra nem lenne szükség; ti bizonyára seregesen követnétek engem. Most azonban a szabadság bajnokai számára állanak készen a tantermek, akadémiánk kaszárnyává alakult át és Isten tudja, mikor kezdődnek megint az előadások. Hogyha azonban lekötelezésünk három esztendeje alatt még Is hasznosat tanulni, magatokat a mathematikal és gépészeti tudományokban kiképezni akarjátok, kövessétek az én példámat. Ha egy 18 éve egészen elütő, gondatlan, sőt kényelmes életet folytató férfiú egy altiszti állás kedvéért otthagyta a biztos tanszéket, hogy teljesen a haza szolgálatának szentelje magát, miért nem ragadnátok meg ti, határozott életpálya nélkül lévő ifjak a legszebb alkalmat arra, hogy jobbat tegyetek, mint nyomorult filiszterek módjára az unalomtól és tétlenségtől megpenészedni.

A mi hadtestünk a magas minisztérium által a közel jövőben bizonyára anyagilag is előnyösebb helyzetbe jut, mint a többi honvéd zászlóalj, ezért remélem, hogy mint utászok hozzám csatlakozni nem késlekedtek. Akiben tehát közületek elég hazaszeretet, bátorság, hajlam és tehetség van arra, hogy ezen a pályán lényeges szolgálatot teljesítsenek a honnak, csatlakozzék volt tanítójához és barátjához és jelentkezzék minél előbb az utászirodában, vizikaszárnya, az I. emeleten jobbra.

Pozsony 1848. november 13.

az előtt a természettan tanára, Dr. Római őrmester a II. században.”

Az eredmény: „a fegyveres zendülésben való részvétel miatt vasbilincsben töltendő várfogság". 1850. március 15-től következett az olmützi és a josefstadti börtön, ahonnan 1854. április 24-én szabadult. Névmagyarosítását hivatalosan érvénytelenítették.

Egyik levelében rabtársai nevében is írja: .......megvan a legtisztább öntudatunk, hogy

az emberiségnek szolgálatot akartunk tenni..

Politikai múltja miatt hivatásos tanári állást nem kaphatott, ezért előbb módosabb házaknál nevelőként működött, míg végre 1857-ben előbb Kőszegen, majd Győrött kapott tanári állást, ahol barátja, Ipolyi Arnold rábeszélésére a természettudományok mellett a régészettel is foglalkozott. Amikor a győri múzeumot megalapította, már ebben a szellemben cselekedett.

Következő életszakaszában, mint Banner János írja, „visszatért pozsonyi életformájához”. Most a Bakonyt járta a múzeum mindenfajta gyűjteményének gyarapítása érdekében, amellyel nemcsak az iskola növendékeit, a szélesebb rétegeket is nevelni akarta.

A Bakony, természetrajzi és régészeti vázlat (Győr, 1860) című munkáján dolgozott, ......félretéve a kényelem minden elveit, a forró nap, az alkalmatlan szél és az egészséget fenyegető eső dacára bebarangolom hegy-völgyeinket, pusztáinkat, szikláinkat; felmászom elhagyott váraink ormaira, felkeresem életveszedelemmel falusi tornyaink harangjait, kúszom a dohos pincékbe és odvas barlangokba és pedig sokszor minden kedvező eredmény nélkül, sokszor egy pár kődarab, vagy felhányt cserépért, igen sokszor pedig azért, hogy meggyőződvén arról, miszerint az ajánlott helyen semmi sincs, többet oda ne fáradjak”.

1

861-ben ismét Pestre kerül és ekkor fordul a természettudományoktól a régészet felé. Közleményei nagy hatással vannak az egész ország közvéleményére, szeretettel fogadják és új adatokkal támogatják munkáját. Ösztönzésére magángyűjtemények keletkeznek, amelyeknek Rómer levélbeli tanácsokat, útbaigazításokat ad.

Már 1863-ben felvetődik a gondolat egy népszerű archeologiai könyv kiadásáról, de csak 1866-ban jelenik meg Rómer Flóris Miirégészeti Kalauz c. könyvének I. kötete az őskorról és a római korról.

Ez a munka vetette meg a Kárpát-medencei régészeti kutatás alapjait.

Rómer Flóris legnagyobb alkotása a ma is élő Archaeologiai Ertestitő első kötetének kiadása 1868-ban. Sajnos kevés munkatársa akadt akkor, ezért írja az 1870. évi III. kötetben: „Ha a tudományos pangás jövőre is igy tart, mint eddig három köteten át voltam kénytelen tapasztalni, úgy az Archaeologiai Értesítő cimü lapra ellenmondás nélkül odaírhatom szerkeszti helyett, hogy írja Rómer Flóris.” Ezután már országszerte