Irodalmi Szemle, 1985
1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése
A fiúk és lányok olvasási érdeklődésének kimutatása a lakóhely szerint: fiúk lányok átlagban város 11,34 8,64 10,0 nagyközség 15,78 29,54 22,4 falu 10,93 32,25 23,56 Az újság- és folyóirat-olvasásban nincs lényegesebb különbség a falusi, ill. a városi tanulók között, bár a fiúk mintegy 25 %-kal gyakrabban jelölték meg ezt a tevékenységet, mint a lányok, falun és városon egyaránt. Az utolsó vizsgálatok legnagyobb meglepetése a tánczene iránti óriási érdeklődés. Az előző vizsgálatokban alig említették a tánczenét, valószínűleg kevesebb családnak volt akkor még magnója, lemezjátszója. A tizenévesek körében egyébként világszerte az ún. könnyűzenei műsorok örvendenek a legnagyobb népszerűségnek (vö. Kvjatovszkij, Tánczos G., Hassenfeld vizsgálatait], A KÖNYVELLÁTOTTSÁG KÉRDÉSE Az irodalmi érdeklődés fejlődéséhez bizonyos anyagi feltételek szükségesek. Nélkülözhetetlen, hogy a gyermekeknek legyenek saját könyveik, rendszeresen kölcsönözhessenek könyveket az iskolai és a közkönyvtárakból. Az otthoni könyvellátottság nyilván nem tőlük; hanem a szülök anyagi helyzetétől, elsősorban azonban ilyen jellegű igényétől függ. A családi környezet kulturáltsági foka jelentős tényező. Számos kutató szerint fontosabb az iskolában elérhető műveltségszinttől. Egy bizonyos modell elsajátításáról van szó, amelyet a kulturális értékekkel való találkozás tesz lehetővé. Nézzük a gyerekek vallomását könyveik számáról. Ha Holinová 1975-ös adataival vetjük össze ezeket a számokat, a hazai magyar gyerekek könyveinek a száma nem kisebb a szlovák gyermekekénél.30 A cseh gyerekek otthoni könyvellátottsága viszont a legjobb (1. O. Chalúpka adatait).31 Ha a lakóhelyet vesszük figyelembe, az otthoni könyvek számát illetően nem mutatkozik olyan lényeges eltérés, mint 1966-ban, amikor a városi gyermekeknek 45 %-kal több könyvük völt, mint a falun élőknek. Jelenleg a nagyközségekben élőknek valamivel több a könyvük, mint a városiaknak, a legkevesebb könyvről a falusi tanulók vallottak. A következő összegzés a húsznál több (1-es táblázat), ül. kevesebb (2-es táblázat) saját könyvvel rendelkező fiúk és lányok számát szemlélteti százalékban kifejezve, a lakóhely nagysága szerinti megoszlásban: 1. sz. táblázat város nagyközség falu fiúk 87,34 87,36 73,43 lányok 90,12 90,90 82,79 2. sz. táblázat város nagyközség falu fiúk 12,65 12,62 26,56 lányok 8,64 9,03 19,28 Egyetlen könyve sincs 9 tanulónak (1,8 °/o) 1—10 könyve van 16 tanulónak [3,2 %) 11—20 könyve van 46 tanulónak [9,2 %) 21—40 könyve van 118 tanulónak (23,6 %) 41—60 könyve van 158 tanulónak (31,6 %) több könyve van 153 tanulónak (30,6 %)
