Irodalmi Szemle, 1985

1985/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Szeberényi Z. Judit: A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése

Szemlében 1966-ban Ritzkó Béla számolt be a kassai magyar tanítási nyelvű gépipari iskola tanulóinak olvasási érdeklődéséről.18 Véleménye szerint a 15—19 éves tanulók érdeklődésének a homlokterében a kalandregények állnak, a magyar klasszikus írók iránt kisebb az érdeklődés. A hetvenes évek derekán Tankő László, a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozója végzett felmérést az alapiskola 9. osztályos tanulói körében, hogy feltárja a tanulók ismereteit a legújabb magyar, szlovák és cseh irodalomból.19 Ez ugyan nem a tanuló irodalmi érdeklődését vizsgálta, de közvetve arra is rámutatott. Lényegesen több érdeklődést jelző adatot közölt Tankó a gimnáziumok új tantervének kísérleti megvalósítását kezdő, experimentális iskolák három osztályában végzett felmérésének ismertetésekor. Ezen vizsgálata során kimutatta, milyen a tanulók általános viszonya az olvasáshoz, a művészetekhez, mennyire ismerik az alapiskola előírt tananyagából a házi olvasmányokat, s milyenek az irodalomtörténettel, illetve az irodalomelmélettel kapcsolatos ismereteik.20

A serdülők irodalmi érdeklődésének átfogó felmérése pedagógiai, lélektani szempontból egyaránt vonzó és fontos feladat. A munka azonban rendkívül bonyolult és sok problémát vet fel, megfelelő munkatársi apparátus nélkül szinte megoldhatatlannak tűnik. A hazai magyar alapiskolások irodalmi érdeklődésének a felmérésére egyrészt Tóth Béla Irodalmi érdeklődés a gyermekkorban (Budapest 1983), másrészt A. Jurovský Kultúrny vývin mládeže (Az ifjúság kulturális fejlődése; Bratislava 1965] című tanulmány- kötetének a megjelenése adta az indítékot. Az első felmérést 1966-ban végeztük a nyit- rai pedagógiai kar végzős magyar szakos hallgatói bevonásával 10 nyugat-szlovákiai és

3 közép-szlovákiai iskolában,21 22 osztály több mint félezer (235 fiú és 273 lány) tanulójával. A felmérések eredményeinek az értékelésekor a hazai szlovák és a magyar- országi magyar gyermekek körében végzett kutatások során felállított mércéhez igazodtunk, tekintettel arra a sajátos körülményre, hogy tanulóink a szlovák tanulókkal egy állam keretében, azonos gazdasági-földrajzi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek, irodalmi érdeklődésük alakulását viszont a magyarországi gyermekekhez hasonló feltételek, hatások szabályozzák, alakítják. (Itt a magyar irodalom tanulására, a magyar nvelvű ifjúsági és felnőtt irodalom hozzáférhetőségére a két állam közös könyvkiadása és a m igyarországi könyvprodukció behozatala révén, a magyar tévé és rádió irodalmi adásainak hatáslehetőségeire stb. gondolunk).22

1971-ben ellenőrző felmérést végeztünk Komáromban és Füleken.23 Az utolsó felméréseket 1978-ban, illetve 1981-ben végeztük a VIII-6-7/6 számú állami kutatási terv részfeladataként. A kutatási feladat a serdülők világnézetének alakulása szempontjából kíséri nyomon az irodalmi érdeklődés és a szépirodalomhoz való viszony kérdését.24

Az irodalmi érdeklődés problematikája pedagógiai szempontból elsősorban az esztétikai nevelés rendszerébe tartozik. Az irodalom személyiségformáló hatása révén a világnézeti nevelés eszközrendszerének is igen fontos elemét képezi.25 Az irodalmi érdeklődés tartalma, iránya, fejlettségi szintje, minősége nem szűkíthető le csupán esztétikai nevelési problémára, ugyanis a világ esztétikai elsajátítása a világkép, a világnézet gazdagabbá, teljesebbé tételét, a világnézeti meggyőződés megszilárdítását segíti elő.

Az irodalmi érdeklődést természetesen csak optimális esetben kezelhetjük a világ- nézetformálás szempontjából fontos specifikumként, ha az egyénnek az esztétikai befogadás, az élmények terén már vannak tapasztalatai. Valamennyi pszichikai folyamat, jelenség esetében a személyiség a belső és a külső feltételek egységében értelmezendő, miszerint a külső ráhatások, feltételek mintegy „megtörnek” a belső feltételeken. A korszerű pszichológia azért tulajdonít oly nagy jelentőséget a tevékenységnek, mert a külső és a belső feltételek kölcsönös hatása alapján a tevékenység során az ember nemcsak megnyilvánul, hanem alakul is. A nevelés dialektikus vizsgálatának fontos feltétele a komplex megközelítés, vagyis fel kell tárni a külső tényezők (okok, feltételek) és a belső feltételek (bonyolult belső történések, a fejlődésszint) lényegét és összefüggéseit.

Legújabb vizsgálataink hipotézise a következő volt: mivel az értékes irodalom gazdagítja az emberről, a társadalomról szóló ismereteket, intellektuális, erkölcsi és esztétikai érzelmeket kelt a befogadóban, formálja nézeteit, meggyőződését, segít a helyes értékrend, életeszmény kialakításában, feltételezzük, hogy az irodalom iránti érdeklődés optimálisabb feltételeket teremt a világnézet kialakításához. Pontosabban: minql Jobb