Irodalmi Szemle, 1985
1985/4 - Varga Erzsébet: Lenin és az irodalom
orosz jelenségről van szó: ahol a munkásosztály harcba szállt a tőke ellen és ahol az élet szocialista átformálásának eszméi bejutottak a tömegek tudatába, a szocialista realizmus mindenütt megjelent. Ez az alkotómódszer tehát a reális életből sarjadt, az irodalom fejlődéséből következett, és nem pusztán elméleti, spekulatív kategória, ahogy azt napjainkban egyes szovjetológusok állítják. De miért mondtam el mindezt? Irodalomkritikánk színvonala és társadalmi hatékonysága már hosszabb ideje nem felel meg a fejlett szocialista társadalom jelenlegi fejlődési szakaszában felmerülő követelményeknek; az elemzés és az értékelés helyett kétségtelenül a leírás dominál benne. S meggyőződésem, hogy kritikánk kizárólag a marxista—leninista esztétika kategóriáinak következetes alkalmazásával küzdheti le ösztö- nösségét és leíró jellegét, e kategóriák mellőzése pedig a kritika tudománytalanságát, szubjektivizmusát — végső soron öncélúságát vonja maga után. Aratás