Irodalmi Szemle, 1985
1985/3 - FIGYELŐ - Cselényi László: Radar
RADAR „A kérdésre, »Mí jelent meg a görögöknek Hermészként?«, a klasszikus hagyomány alapján a következőképpen fogalmazhatjuk meg a választ: a világ egy sajátos felfogásának és alakjának személy fölötti forrása (...) A világ felfogásának ez a módja nem tartja lehetetlennek, hogy létezhet egy érzékelhetetlen vezető és kísérő, aki az emberi tudatban másfajta hatásokat is kelthet: olyan hatásokat, melyek megérthetőek, a természettudományok megfigyeléseinek és megállapításainak semmiben nem mondanak ellent, mégis túlmennek a világnak — ma általánosan elterjedt — felfogásán.” Régi adósságot törleszt az Európa Kiadó, midőn gyorsan népszerűvé vált, esszéket közreadó sorozatában (Mérleg) megjelentette a világhírű s magyarul régóta nem olvasható Kerényi Károly egyik legszebb tanulmányát. Az élet férfi eredetének mitologémája — olvashatjuk a tanulmány alcímében. Miről van szó? Ahhoz, hogy e több mint öt ívnyi tanulmány lényegét elmondhassuk, legalább két ívet kellene összeírnunk, így azon túl, hogy olvasására buzdítjuk az olvasót, s jelezzük, mi mindenről van szó az esszében, csupán a mű rövid utószavából idézhetünk egy mondatnyi (már- már lexikonszerű) összefoglalást: „Hermész alakjában egy olyan aspektust mutat meg, amelyben az őstolvaj, a lant feltalálója és a nemzés nyers testi valóságának megtestesülése harmonikus egésszé kerekedik az élet és a halál birodalmának határait mindkét irányba átlépő lélekveze- tővel.” A Hermész-eszme kérdésessége; Hermész az Iliászban; Hermész az Odisszeában; Hermész a homéroszi himnuszban; Hermész és az éjszaka; Hermész és Erósz; Hermész és az istennők; A herma misztériuma; Hermész és a kos; Szilénosz és Hermész — íme a tárgysorozat. E témák köré építi föl a kitűnő mltoló- gus ún. mitologémáját, mely különben, mint a kötet végén található jegyzetből kiderül, egy ciklus része, „amelyekben a nagy tudós a görög mitológia egy-egy istenalakját mint az emberi lét egy alapvető lehetőségének kifejezését dolgozta fel”. S hogy a Hermész-problematikán túl mi mindent tanulhat még a mai, a klasszikus görög—római műveltségben már korántsem oly jártas olvasó, álljon Itt ízelítőül egy-egy példa: „A hermaphroditos bent a házban mintegy a forrás őstalaját képviselte: a házasságban újból visszaállított ősállapotot, amely még az őshermának, a léleköntésnek keletkezését is megelőzi (...) A görög nép nyelvén a házaspár még ma is toand- rogino: a férfinői lény.” Vagy: „(...) hermészi aspektusában a Nap kapcsolata a lélekkel lényegesebb, mint egy tükörrel, amellyel a fénye véletlenül találkozik. Az élet eredetének őskori mélyén egyszerre nemződik a fény és tükre, ott — így tudták a nagy görög filozófusok — a fény és a lélek forrása ugyanaz." (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy Kerénylnek alig egy-két kötete jelent meg a felszabadulás után Magyarországon, azok is csak az utóbbi négy-öt esztendőben. Mindenekelőtt impozáns, noha népszerűsítő céllal írt Görög mitológiáiét kell megemlítenünk, valamint a Beszélgetés a szerelemről című írását. De valóban jelentős, világirodalmi rangú művet csak 1985-re tervez tőle a Gondolat Kiadó. Mi okozta a Kerényi körüli csöndet, rejtély. E kiadványokkal, reméljük, végleg hazatalál a lélekvezető.) ARANY MÜKÉNÉ A Kerényl-reneszánsz szimptomatikus jellegű: nemcsak Kerényiről van szó, hanem a görögségről is. Mintha újra divatba jönnének a görögök. Zamarovský A görög csoda című monográfiájának magyar kiadása, a Hérakleitosz múzsái című kiadvány, A görög kultúra aranykora új kiadása, vagy hogy a legfontosabbat említsük, Platon
