Irodalmi Szemle, 1984

1984/9 - KRITIKA - Gyüre Lajos: Új Mindenes Gyűjtemény 2

GYÜRE LAJOS Üj Mindenes Gyűjtemény 2 Aligha gondolt arra a néhai Jó Péczely József, hogy az 1789-ben kiadott Mindenes Gyűjteményének közel egy század múltán folytatása lesz. Ám mégis így van, s mi örömmel vesszük kezünkbe immár a második kötetét az új köntösben megjelenő Oj Mindenes Gyűjteménynek. Hogy mennyire szükséges,- mennyire hézagpótló ez a kiadvány, akkor győződhetünk meg róla igazán, ha átolvassuk ezt a nem mindennapi gyűjteményt. Az öt szerző öt különböző témájú dolgozata eddig alig vagy teljesen ismeretlen területekre kalauzolja az olvasót. Kaput nyit az érdeklődők előtt, egy-egy tárgykörben ösztönzést nyújt a mélyebb Ismeretekre törekvőknek. Örömmel olvastuk Blaskovics József Gömör az oszmán-török uralom idején című tanulmányát. A rá jellemző könnyed, olvasmányos stílusban ad híradást a hódoltság idejéről, s a száraz jelentések, gazdasági kimuta­tások élettel, a kor levegőjével telnek meg. Ha nem is közöl újszerű adatot, ami megváltoztatná eddigi képünket a százötven éves hódoltság idejéről, de helyi jellegű adataival bepillantást nyújt városaink, falvaink életébe, termelési módjaiba, életkörül­ményeibe. Különösképpen hasznosan forgathatják e lapokat a gömöri regionális törté­nelmi körök, múzeumok, iskolák szakkörei, helytörténeti klubok stb. Duka Zólyomi Norbert Fejezetek a himlőoltás történetéből című tanulmányával egy eddig teljesen feltáratlan területről jelentkezik. Tájainkon újkori eszmélkedésünk során az orvostudomány múltjáról még csak ízelítőt sem olvashattunk mindmostanáig. Az orvostörténeti kuriózumok megmaradtak a vajákosság s a boszorkányok életé­vel foglalkozó históriáknál — a többé-kevésbé hiteles forrásmunkákra való hivatko­zásnál. Az alig húszoldalnyi dolgozat számunkra hízelgő tényekről ad hírt, bizonyítva, hogy a 18. századi orvostudomány fejlődésében hazánkfiai is jeles szolgálatokat tet­tek, még akkor is, ha munkájukat nem kísérte világraszóló hírnév, vagy hazai elis­merés. Duka Zólyomi írása bizonyos értelemben nemzeti önbecsülésünket erősíti, hagyományismeretünket gazdagítja. Bár Raymann János eperjesi orvos himlőoltási kísérletei nem értek el osztatlan sikert, mégis megilletné őt az utókor elismerése — legalább egy utcatábla erejéig. Hisz kora egyik legnagyobb gyermekbetegségére — a gyermekhalandóság 30—50 százalékát a himlő okozta — kereste s jószerivel meg is találta a gyógymódot. Az Oj Mindenes Gyűjtemény legterjedelmesebb írása az Erdélyi Géza által közre­adott Gömör klasszicista építészete. Úttörő munkának tekinthető, amely sok fárad­ságot, időt, nagy szakmai jártasságot feltételez, és ezen a területen sem vagyunk nagyon elkényeztetve a megjelenő feldolgozásokkal. Míg népi hagyományainkat, nép­dalainkat, táncainkat Ág Tibor, Takács András révén nagyrészt ismerjük, addig fel- szabadulásunk óta magyar nyelvű kiadvány nem jelent meg nálunk erről a területről. Pedig ha a népdalkincs, a néptánc felgyűjtésében a 24-ik órában vagyunk, akkor ugyanezt még nyomatékosabban elmondhatjuk a hazánk területén még fellelhető klasszicista, vagy hogy egy másikat is említsek, a népi barokk építészetről, amely ugyancsak megtalálható Gömör tájain. A vidéki kúriák nagy része romos állapotban van, illetve nem rendeltetésének megfelelő funkciót tölt be. (Lásd a borsi Rákóczi- házat, amely ma már raktárnak sem használható.} Ezek felújítása sok esetben már reménytelen vállalkozás lenne. A népi barokk pedig a falvakban folyó új típusú építkezési forma miatt pusztul el. Ezért örömmel üdvözölhetjük Erdélyi Géza áldozatos vállalkozását: a még meglevő gömöri klasszicista épületekről készült, tudományos

Next

/
Thumbnails
Contents