Irodalmi Szemle, 1984
1984/6 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Jarábik Gabriella: Bábjáték és a gyermek életkori sajátosságai
Jaróbik Gabriella BÁBJÁTÉK ÉS A GYERMEK ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI A társadalom által igényelt sokoldalú embertípus kialakításához sokoldalú módszerek alkalmazására van szükség. A pedagógus munkája az alkotóművész munkájához hasonlítható, aki kerüli a sablonokat, s új utakat, új megoldásokat keres céljai eléréséhez. Ilyen új módszernek tekinthetjük a bábjátékot is, amely a hozzáértő pedagógus kezében a nevelés értelmi, erkölcsi, esztétikai céljainak elérése a leghatásosabb eszközök egyike lehet. Vizsgáljuk meg, miért olyan alkalmas a bábjáték a 3—6 éves gyermekek nevelésében, miért hatásosabb más módszereknél. Erre feleletet az óvodás korú gyermek életkori sajátosságaiban kereshetünk. Ez a kor a játék, a mese kora a gyermek életében. Ismeretes az óvodás korú gyermek nagyfokú érzelmi beállítottsága, konkrét gondolkodása, képszerű látásmódja. A bábjáték, mint ahogy elnevezése is mutatja, játékosan megjelenít. Szavak helyett színes képekkel, mozgással ábrázol, érzelmeket ébreszt, élményeket kelt. A bábjátékban konfliktusok során csapnak össze a különböző jellemek, diadalmaskodik a jó, elbukik a rossz, s a gyermek a meseszövés folyamán együtt él, együtt érez a szereplőkkel. A gyermek teljes mértékben átérzi, átéli a bábjáték meséjét, s ezáltal formálódik jelleme. Mint ismeretes, a kisgyermek figyelme még spontán. A bábjáték mélyen s a játékok közül a legtartósabban képes megragadni a gyermek figyelmét. A báb jelzésszerűsége, a lehetetlent lehetővé tevő volta a gyermek fantáziáját is fejleszti. Az óvodás gyermek fő tevékenységi formája a játék. A környező valóságról, a természetről és a társadalomról alkotott képzeteit dramatizáló tevékenységében is tükrözi (például ő a kutya, mindenkit megmorog, vagy ő a mozdony, elindul, megáll, közben kalauzként kiabálja az állomások nevét stb.]. A játék, így a bábjáték is, örömforrás a gyermek számára. A gyermek bábjátékában először a funkció, később az utánzás, majd a szerepalakítás öröme tükröződik. A bábjáték nagy és maradandó élménye a gyermeknek. Az előadásra hosszú ideig visszaemlékszik, sokáig emlegeti a látottakat. Ezek az élmények elősegítik a reproduktív képzelet fejlődését. A bábjáték pozitív érzelmeket vált ki a gyermekből. Megmutatkozik ez a magasabb rendű érzelmek (részvét, igazságérzet, együttérzés] kifejeződésében és fejlődésében. Meghatározott érzelmi állapotban a gyermek érzékennyé válik az erkölcsi ösztönzések iránt. Érzelmileg úgy viszonyul a bábhoz (az ösztönzés tárgyához], hogy annak viselkedését mintának tekinti. Hermann Alice szerint a gyermek, habár tiszteli a felnőttet, sokszor ellentétben áll vele, s ezért szívesebben hajlik a báb szavára. A kis mackó, aki egy tapasztaltabb óvodás gyermeket személyesít meg az óvó néni kezén és hang
