Irodalmi Szemle, 1984
1984/5 - ÉLŐ MÚLT - Fónod Zoltán: Üzenet (3.)
Hil,® miXĽnL^F Fónod Zoltán A csehszlovákiai magyar irodalom a két világháború között :SAJTŰ, KÖNYVKIADÁS ÉS IRODALOMSZERVEZÉS .A felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar sajtó közvetlen hagyományait a két világháború között Csehszlovákiában megjelent magyar nyelvű kommunista és haladó sajtó jelenti. A forradalmi hagyományok szempontjából nem mellékesek számunkra azok a sajtótermékek sem, melyek a Tanácsköztársaság időszakában jelentek meg, Így ■például a Kassai Munkás, a Kassai Vörös Ojság, az Eperjesi Munkás, valamint a helyi hagyományokat gyarapító, Léván megjelent Barsmegyei Népszava, a Losonci Vörös Újság és a rimaszombati Gömöri Munkás. A polgári köztársaság idején évente megjelenő mintegy ötven lap és folyóirat közül a munkássajtó sorában elsősorban a Kassai Munkást (1907—1937, később, 1922-től: Munkás) kell megemlítenünk. A lap jelentős érdemeket szerzett az új szovjet irodalom ■és a cseh szocialista irodalom népszerűsítésében. A kommunista emigráns írók közül ■Gábor Andor és Illés Béla írásait közölték a leggyakrabban. Megszólalt a lap hasábjain Balázs Béla, Barta Lajos, Komjáth Aladár, sőt Kassák Lajos is. A hazai írók közül 'Fábry Zoltán 1925-től publikált a Munkásban. Rajta kívül Bányai Pál, Földes Sándor, Háber Zoltán és Mihályi Ödön nevével találkozhatunk a lap hasábjain. Hírt adott az újság a cseh és szlovák irodalom kiemelkedő képviselőiről, Karéi Čapekról, Josef Horáról, Alois Jirásekről, Petr Bezručról, P. O. Hviezdoslavról stb. Az irodalom terjesztése terén is hasznos munkát végzett, mindenekelőtt a Munkáskönyvtár terjesztésével. A Barta Lajos szerkesztésében és kezdeményezésére megjelent Űj Szó (1929, 1932— 1933) a szocialista irodalom útját egyengette, s az egyik leghaladóbb csehszlovákiai magyar irodalmi folyóirat volt. Anyagi nehézségek miatt 1929-ben a folyóiratnak mindössze hat száma jelent meg, majd megváltozott formában 1932 áprilisától 1933 januárjáig újabb tíz számot adtak ki. Munkatársai közt találjuk a szociáldemokrata és a szocializmussal rokonszenvező fiatal értelmiségieket, köztük a Sarló-mozgalom kép- •viselőit is. Az Oj Szó rendszeresen tájékoztatott a szovjet irodalmi és kulturális életről, tanulmányokkal, kritikákkal egyengette a szocialista irodalom útját. Az új kultúrát az új társadalom, az új ember „tűzoszlopának” tekintette. A Fábry Zoltán szerkesztésében megjelent Az Ot című folyóirat (1931—1936) tartalmát és formáját tekintve a Moszkvában megjelenő Sarló és Kalapács című emigráns folyóirathoz hasonlított. A cseh Tvorba és a szlovák Dav voltak a testvérlapjai, ezek közül elsősorban a Tvorba profiljára hasonlított. Az Ot kultúrpolitikai lapként jelent meg, mint az első kommunista szellemű művelődéspolitikai folyóirat. Szerkesztésével az ■akkor legismertebb baloldali kritikust, Fábry Zoltánt bízták meg. A szerkesztés munkájában a CSKP részéről részt vett Roth Imre (Rotor), valamint a csehszlovákiai ma- -gyar baloldali értelmiség szervezete, a Sarló tagjai Balogh Edgárnak, a szervezet vezeÜZENET (3.)
