Irodalmi Szemle, 1984
1984/5
Lőrincz Zsuzsa grafikái Hosszú ideig csupán szeretet és segítőkészség, egyszóval barátság élt bennem Lőrincz Zsuzsa iránt. És némi aggódás. Nem tehetsége és hivatástudata felől voltak kétségeim: hiszen ő már nagyon régóta csakis a művészet, a képi ábrázolás világában tudta elképzelni az életét. Ahhoz azonban, hogy életpályánk elképzelésünk szerint alakuljon, az óhaj kevés, sőt még a tehetség sem elegendő. Szívósság, edzettség, elszántság, szorgalom, lemondás ugyanúgy szükséges, ezért féltettem én Lőrincz Zsuzsát egy ideig, amikor sorsa nem a tervezett irányban látszott őt sodorni. És azóta érzek iránta a barátság mellett — azzal együtt — mélységes elismerést, amióta bebizonyította, hogy a gondok és válságok csak megerősítették kitartásában és törekvéseiben, és hogy most már leginkább őrajta múlik, mit valósít meg. A jövő tanévben a prágai Képzőművészeti Akadémia végzős növendéke lesz. A most bemutatott grafikákat az utóbbi néhány esztendőben készítette Lőrincz Zsuzsa. Szembetűnő vonásuk, hogy alkotójuk erősen vonzódik a hangulati harmóniához, a puha körvonalakhoz és a lekerekített formákhoz, még olyan esetben is, amikor baljós vagy drámai jelenetet ábrázol. E rajzainak készítésekor a fiatal grafikust elsősorban az emberi test, annak ábrázolása érdekelte. Én mégis két olyan grafikát emelnék ki az itt láthatók közül — Mosónő, Csallóközi táj —, amelyeken nem az emberi test és a jelenet, hanem fekete és fehér felületek, vonalak és foltok, lendületes és megtört formák ellentéte és egyensúlya, egyszóval a kompozíció ragadja meg a nézőt. Igazi képzőművészeti formanyelv ez, és én nagyon bízom abban, hogy Lőrincz Zsuzsa fejlődése az irodalmias kifejezés- mód felől errefelé, az öntörvényű művésziség felé fog haladni. Balia Kálmán Májusi számunkat Lőrincz Zsuzsa (jrajikáival illusztráljuk. A fényképeket Prancll Sándor készítette.
