Irodalmi Szemle, 1984
1984/3 - KRITIKA - Zeman László: Megfelel tét ések és korrespondönciák
Zeman László MEGFELEL TÉT ÉSEK ÉS KORRESPONDENCIÄK A Nyugat költőinek szlovák és cseh tolmácsolása mind olvasottsága, mind fordítás- elméleti, fordítás- és poetikatörténeti, illetve a napjainkban kibontakozó, a szociológiai tényezőket is számításba vevő összevető irodalomtudományi vizsgálódás szempontjából — akár matematikai metaforaként értelmezve e szót — egyaránt sokatmondó. S itt már nemcsak az „első generáció” költőire gondolhatunk, akiket legutóbb olyannyira egyedülálló és beágyazó módon foglalt egybe fordításokban és elemzésével A nagy nemzedék című antológia1 — s akik közül elsősorban Adynak a jelenléte a szlovák lírában nemcsak fordításirodalmi —,2 hanem olyan teljesítményre is, mint Aprily Lajos költeményeinek cseh nyelvű válogatása.3 Mindezzel kapcsolatban pedig megjegyezhetjük azt is, hogy mennél inkább sokasodnak a kiadványok, annál sürgetőbben jelentkezik e fordításirodalom elemzése-értékelése iránti igény, amelyet a szokványos recenziók alig elégíthetnek ki. A következőkben a legújabb fordításkötetből kiindulva gyűjtjük össze a jegyzetek egy nyalábját a feltüntetett témakörnek babitsi fejezetéhez. A BabitS'Centenáríum alkalmából megjelent cseh fordításkötet4 — a verseket Anna Rossová nyelvi közreműködésével Jindrich Pokorný fordította —, amely már külső formájával is utal arra, hogy klasszikusról van szó, harmincnégy verset tartalmaz: In Horatium, Messze .. . messze, Mozgófénykép, Sugár, A lírikus epilógja; Esti kérdés, Szimbólumok, O lyric love, Oda a szépségről, Két nővér, A Danaidák; Bolyai, Egy szomorú vers, Hiszekegy, Játszottam a kezével, Vakok a hídon; Recitatív; Háborús anthológiák, Szent Mihály, *Két nyári vers; A harmadik Emeleten, Ádáz kutyám; Vasárnapi impresszió, autón, Doping; Mint a kutya silány házában, Introibo, Vers a csirkeház mellől, Levél, A jó hír, Olyan az életünk, Dobszó, Mint forró csontok a máglyán; Ősz és tavasz között; Ha nem vagy ellenállás... A költemények egymásutánja a gyűjteményes kiadások (1977) versrendjét követi, miközben, amint láthatjuk, mindegyik Babits-kötet képviselve van, de leginkább az első három és a Versenyt az esztendőkkel, az utolsó költemény a Hátrahagyott versekből származik. Egy részüket mint a költő első cseh nyelvű megszólaltatását az egy évvel korábbi Nyugat-antológiában is megtalálhatjuk. Ebben az ismertebb versek közül benne van még a Szonettek és a Húsvét előtt, valamint egy részlet a Jónás könyvéből. Az első kettő mellőzését kötetünkben nyilván fordításuk megméretése válthatta ki, s már e tényre hivatkozva is megállapíthatjuk, hogy a kötetet az igényes és mérlegelő fordítói munka és szerkesztés jellemzi. A fordító mesterségbeli jártasságáról vall a kiforrott, minden ízében mesteri verselési technika és a kifejező eszközök adekvátnak mondható kiválasztása. Meggyőződhetünk erről már akkor is, ha csak a hosszúsoros versek ritmikai megoldását, így A Danaidák időmértékes-trochaikus sorjázását hang(Babits lírájának cseh és szlovák fordításairól)
