Irodalmi Szemle, 1984
1984/3 - Kendi Mária: Többesoltár (vers)
Ide térsz a számba űzetésből, amely pedig nem is haza, be sem fogad, csinosan rám szabott feltételül. Majd alszunk itt-ott, te gyereket csinálsz, én megelőzésről gondoskodom. Soha el nem hörpölhető hársfateával vár a tél. A jelent majd — az akkorit — elfojtva fogyasztjuk, a mostanit fagyasztjuk. Ujjaink közt elfolyik az idő, tócsában ülünk. Nyár lesz, bőrkéző vigasztalás. Kortalan arcodon átütött: diadala bár ne fájjon, valódiságát nem kétlem. A mi időnk örök s napszúrásos.
/